EU AI Törvény 2025: Minden, Amit Tudnod Kell, Hogy Előnyben Maradj

Bevezetés és jogalkotási áttekintés

Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló jogszabálya (EU AI Act) a világ első átfogó AI-szabályozási keretrendszere, amelynek célja a megbízható mesterséges intelligencia biztosítása, amely tiszteletben tartja a biztonságot, az alapvető jogokat és a társadalmi értékeket digital-strategy.ec.europa.eu. A jogszabályt az Európai Bizottság 2021. áprilisában terjesztette elő, és hosszas egyeztetések után hivatalosan 2024 közepén fogadták el europarl.europa.eu europarl.europa.eu. A jogszabály kockázatalapú megközelítést vezet be az AI irányítására, arányos kötelezettségeket előírva attól függően, hogy egy AI-rendszer mekkora potenciális ártalmat hordoz artificialintelligenceact.eu.

Jogalkotási idővonal: A főbb mérföldkövek közé tartozik az Európai Parlament jóváhagyása 2023–2024 során, valamint a hivatalos közzététel 2024. július 12-én, amely megindította a jogszabály hatálybalépését 2024. augusztus 1-jén artificialintelligenceact.eu artificialintelligenceact.eu. Ugyanakkor a rendelkezések fokozatosan lépnek hatályba a következő évek során:

• 2025. február 2.: Tilosak a „elfogadhatatlan kockázatú” AI-rendszerek. Minden „elfogadhatatlan kockázatúnak” minősített AI gyakorlat (lásd alább) ekkortól tiltottá vált europarl.europa.eu. Az uniós tagállamok emellett AI-tudatosságot növelő programokat is indítottak, hogy a lakosságot tájékoztassák a mesterséges intelligenciáról artificialintelligenceact.eu.
• 2025. augusztus 2.: Átláthatósági és irányítási szabályok lépnek életbe. Új szabályok vonatkoznak az általános célú AI-modellekre (alapmodellek) és a mesterséges intelligencia irányítószerveire artificialintelligenceact.eu digital-strategy.ec.europa.eu. Ekkortól kezd üzemelni az uniós szintű AI Hivatal (amelyet később részletezünk), és ezen időponttól már szankciókat is lehet alkalmazni a jogszabály megszegése esetén orrick.com orrick.com.
• 2026. augusztus 2.: Teljes hatállyal alkalmazandók a főbb követelmények. Az AI Act kötelező előírásainak többsége – különösen a nagy kockázatú AI-rendszerek esetében – 24 hónappal a hatálybalépést követően lesz kötelező digital-strategy.ec.europa.eu. Eddigre az újonnan piacra kerülő nagy kockázatú AI-t fejlesztő szolgáltatóknak már meg kell felelniük a jogszabálynak.
• 2027. augusztus 2.: Lejárnak a hosszabbított határidők. Egyes, szabályozott termékekbe integrált AI-k (mint az AI-vezérelt orvostechnikai eszközök) hosszabb, 36 hónapos átmeneti időszakot kapnak, így 2027-ig kell megfelelniük az előírásoknak digital-strategy.ec.europa.eu. Továbbá, a már 2025 augusztusa előtt piacra került általános célú AI-modellek szolgáltatóinak legkésőbb 2027-ig kell frissíteniük rendszereiket a jogszabály követelményeihez artificialintelligenceact.eu.

Ez a fokozatos ütemterv időt ad a szervezeteknek az alkalmazkodásra, miközben a korai intézkedések (például a káros AI-használatok tiltása) már időben kezelik a legsúlyosabb kockázatokat europarl.europa.eu. A következőkben bemutatjuk az AI Act kockázati besorolási rendszerét, és hogy ez mit jelent az AI-érintettek számára.

Kockázatalapú besorolás: elfogadhatatlan, magas, korlátozott és minimális kockázat

Az EU AI Act értelmében minden mesterséges intelligencia rendszert kockázati szintnek megfelelően kategorizálnak, amely meghatározza, milyen szabályozás vonatkozik rá artificialintelligenceact.eu. Négy kockázati szintet különböztetnek meg:

• Elfogadhatatlan kockázat: Ezeket az AI-felhasználásokat egyértelműen veszélyesnek, a biztonságot vagy az alapvető jogokat fenyegetőnek tekintik, ezért az EU-ban teljes mértékben tiltottak digital-strategy.ec.europa.eu. A rendelet nyolc gyakorlatot tilt egyértelműen, többek között: azokat az AI-megoldásokat, amelyek szubliminális vagy manipulatív technikákat alkalmazva okoznak kárt, veszélyeztetett csoportokat (például gyermekeket vagy fogyatékossággal élőket) kihasználnak, az állami „társadalmi pontozás” gyakorlatát, illetve bizonyos prediktív rendészeti eszközöket artificialintelligenceact.eu artificialintelligenceact.eu. Kiemelendő, hogy a valós idejű távoli biometrikus azonosítás (például élő arcfelismerés nyilvános helyeken) a jogérvényesítés számára általánosságban tiltott digital-strategy.ec.europa.eu. Korlátozott kivételek lehetségesek – például a rendőrség használhat arcfelismerést egy közvetlenül fenyegető terrorcselekmény megelőzésére vagy eltűnt gyermek felkutatására, de csak bírói engedéllyel és szigorú felügyelettel europarl.europa.eu. Összefoglalva: minden olyan AI-rendszer, amelynek működése ellentétes az EU értékeivel (mint például a társadalmi kreditpontozás vagy az igazolhatatlan bűnözői magatartás előrejelzése), nem alkalmazható digital-strategy.ec.europa.eu.
• Magas kockázat: Azok az AI-rendszerek, amelyek komoly egészségügyi, biztonsági vagy alapjogi kockázatot hordoznak, a magas kockázati kategóriába tartoznak. Ezek csak akkor engedélyezettek a piacon, ha kiterjedt védelmi intézkedések vannak érvényben. A magas kockázat kétféleképpen definiálható: (1) már meglévő uniós termékbiztonsági előírások alá tartozó, biztonságkritikus AI-összetevők (például orvostechnikai eszközökbe, gépjárművekbe, repülőgépekbe épített AI) artificialintelligenceact.eu; vagy (2) a jogszabály III. mellékletében felsorolt konkrét területeken alkalmazott AI artificialintelligenceact.eu. A III. melléklet olyan területeket fed le, mint a kritikus infrastruktúra, oktatás, foglalkoztatás, alapvető szolgáltatások, rendvédelem, határőrizet vagy igazságszolgáltatás europarl.europa.eu europarl.europa.eu. Például az oktatásban alkalmazott AI-t (például vizsgák értékelése, iskolai felvételi döntések) azért sorolja a rendelet a magas kockázatú csoportba, mert ezek jelentősen befolyásolják az egyén életlehetőségeit digital-strategy.ec.europa.eu. Hasonlóan, a munkaerő-felvétel vagy munkahelyi menedzsment (például önéletrajzokat szkennelő AI) illetve hitelbírálati rendszerek is ide sorolhatók digital-strategy.ec.europa.eu digital-strategy.ec.europa.eu. Akár egy AI-alapú sebészeti robot vagy diagnosztikai eszköz az egészségügyben is nagy kockázatúnak minősülhet – vagy azért, mert orvostechnikai eszközbe van ágyazva, vagy mert hibajelensége életeket veszélyeztethet digital-strategy.ec.europa.eu digital-strategy.ec.europa.eu. A magas kockázatú AI szigorúan szabályozott: a bevezetése előtt a fejlesztőknek szigorú kockázatkezelést kell alkalmazniuk és megfelelőségi eljáráson kell átesniük (erről a következő részben lesz szó) cimplifi.com. Továbbá minden magas kockázatú AI-rendszert az EU adatbázisában regisztrálnak az átláthatóság és ellenőrizhetőség érdekében cimplifi.com. Fontos, hogy léteznek szűk kivételek is, vagyis nem minden automatikusan idevágó AI minősül magas kockázatúnak – például, ha a rendszer csak emberi döntést segít és nem hoz önálló döntést, akkor mentesülhet a „magas kockázat” alól artificialintelligenceact.eu. Alapértelmezetten azonban minden, ezekben az érzékeny szektorokban érdemi döntést hozó AI-nak meg kell felelnie a szigorú követelményeknek.
• Korlátozott kockázat: Ebbe a kategóriába azok az AI-rendszerek esnek, amelyek nem nagy kockázatúak, de átláthatósági előírásokat igenis igényelnek artificialintelligenceact.eu. A rendelet ezekre nem ír elő szigorú megfelelőségi követelményeket, de előírja, hogy az emberek tisztában legyenek az AI használatával. Például chatbotoknál vagy virtuális asszisztenseknél jól láthatóan tudatni kell a felhasználókkal, hogy nem emberrel, hanem géppel kommunikálnak digital-strategy.ec.europa.eu. Hasonlóképpen, a szintetikus képet, videót, hangot (például deepfake-et) előállító generatív AI-nak jelölnie kell az AI által generált tartalmat – például vízjellel vagy címkével –, hogy a nézőket ne lehessen megtéveszteni europarl.europa.eu digital-strategy.ec.europa.eu. A cél, hogy fennmaradjon a bizalom az AI és az emberek között, biztosítva az átláthatóságot. Az ilyen tájékoztatási szabályokon túl a korlátozott kockázatú AI szabadon alkalmazható, előzetes engedély nélkül. A törvény a legtöbb fogyasztói AI eszközt ebbe a kategóriába sorolja, ahol a legfontosabb követelmény a tájékoztatás. Például egy AI, amely átalakítja a hangot vagy élethű képet készít – nem tiltott, de a megtévesztés elkerülése végett fel kell tüntetni, hogy AI generálja europarl.europa.eu.
• Minimális (vagy elhanyagolható) kockázat: Minden egyéb AI-rendszer ebbe a legalacsonyabb kategóriába tartozik, amely a mesterséges intelligencia alkalmazások túlnyomó többségét fedi le. Ezek elhanyagolható vagy mindennapinak minősülő kockázatot hordoznak, ezért nem vonatkoznak rájuk új AI-specifikus szabályok artificialintelligenceact.eu digital-strategy.ec.europa.eu. Ilyenek például az AI alapú spam-szűrők, ajánlórendszerek, videojátékok AI-komponensei, vagy egyszerű AI-funkciók különböző szoftverekben. Ezen rendszerek fejlesztése és használata a korábbi szabályok (például fogyasztóvédelem, adatvédelem) alapján történik, de nem kell külön AI-szabályoknak megfelelniük. Az EU kifejezetten elismeri, hogy a ma használt AI rendszerek nagy része alacsony kockázatú, ezért ezek túlszabályozása nem cél digital-strategy.ec.europa.eu. A szabályozás a szélsőséges (magas és elfogadhatatlan) kockázatú rendszerekre fókuszál, míg a minimális kockázatú AI szabadon fejlődhet, ösztönözve az innovációt ezekben a szegmensekben.

Összefoglalva, az EU kockázatalapú modellje az AI legsúlyosabb gyakorlatait teljesen tiltja, az érzékeny AI-felhasználásokat szigorúan szabályozza, a többit pedig csak enyhén érinti cimplifi.com. Ez a rétegezett megközelítés arra irányul, hogy megvédje a polgárokat a károktól, miközben elkerüli az AI általános, mindenre kiterjedő túlszabályozását. A következő részben ismertetjük, mit jelent a megfelelés főként a nagy kockázatú AI rendszerek fejlesztői, bevezetői számára.

Kötelezettségek AI-fejlesztők (szolgáltatók) és alkalmazók (felhasználók) számára

Magas kockázatú AI megfelelőségi követelmények: Ha Ön olyan AI rendszert fejleszt, amelyet magas kockázatúnak minősítenek, az EU AI Törvény részletes kötelezettséglistát ír elő a piacra lépést megelőzően és azt követően is. Ezek lényegében a biztonságkritikus iparágak és az adatvédelem gyakorlatát tükrözik, most pedig az AI-re alkalmazva. A magas kockázatú AI szolgáltatóinak (olyan fejlesztők, akik a piacra viszik a rendszert) többek között a következőket kell tenniük:

• Kockázatkezelési rendszer bevezetése: Folyamatos kockázatkezelési folyamatra van szükség az AI rendszer teljes életciklusán keresztül artificialintelligenceact.eu. Ez azt jelenti, hogy előrelátható kockázatokat (pl. biztonsági veszélyek, elfogultság vagy hibák okozta kockázatok) kell azonosítani, elemezni, értékelni, majd csökkentő intézkedéseket kell tenni már a tervezéstől a használat utáni időszakig artificialintelligenceact.eu. Ez hasonló a „biztonság a tervezésben” megközelítéshez – előre kell látni, milyen módon hibásodhat meg vagy okozhat kárt az AI, és a problémákat már korán kezelni kell.
• Kiváló minőségű adat és adatkezelés biztosítása: A tanító, validáló és tesztelő adatállományoknak relevánsnak, reprezentatívnak és lehetőség szerint hibáktól vagy elfogultságtól mentesnek kell lenniük artificialintelligenceact.eu. A rendelet hangsúlyozza a diszkriminatív eredmények elkerülését, így a szolgáltatóknak felül kell vizsgálniuk adataikat, hogy nincs-e bennük egyensúlyhiány vagy hiba, amely igazságtalan bánásmódhoz vezetne digital-strategy.ec.europa.eu digital-strategy.ec.europa.eu. Például, ha valaki toborzási AI-t fejleszt, a tanító adatokat át kell nézni, hogy ne tükrözzenek múltbeli nemi vagy faji torzulásokat a felvételnél. Az adatkezelés magában foglalja az adatok eredetének és feldolgozásának nyilvántartását is, hogy az AI teljesítménye átlátható és auditálható legyen.
• Műszaki dokumentáció és nyilvántartás: A fejlesztőknek kiterjedt műszaki dokumentációt kell készíteniük, amely bizonyítja az AI rendszer megfelelőségét artificialintelligenceact.eu. A dokumentációnak tartalmaznia kell a rendszer tervezett célját, kialakítását, architektúráját, algoritmusait, tanító adatait, valamint a bevezetett kockázatkezelési intézkedéseket artificialintelligenceact.eu. A dokumentációnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a szabályozók meg tudják ítélni a működési elveket és az előírásoknak való megfelelést. Ezen felül a magas kockázatú AI rendszereket úgy kell kialakítani, hogy működési naplókat készítsenek – vagyis automatikusan rögzítsék az eseményeket vagy döntéseket, lehetővé téve így a visszakövethetőséget és az utólagos elemzést artificialintelligenceact.eu digital-strategy.ec.europa.eu. Például, egy hiteldöntéseket hozó AI rögzítheti minden döntés bemenő adatait és alapjait. Ezek a naplók segítenek a hibák vagy elfogultságok azonosításában, és döntő fontosságúak incidens vagy megfelelőségi vizsgálat esetén.
• Emberi felügyelet és világos utasítások: A szolgáltatóknak úgy kell megalkotni a rendszert, hogy az lehetővé tegye a hatékony emberi felügyeletet a felhasználó vagy operátor részéről artificialintelligenceact.eu. Ez jelentheti például olyan funkciók vagy eszközök beépítését, amely lehetővé teszi az emberi beavatkozást vagy az AI működésének monitorozását. A szolgáltatónak részletes használati utasítást is kell biztosítania az alkalmazónak artificialintelligenceact.eu. Ezekből ki kell derülnie, hogyan kell helyesen telepíteni és üzemeltetni az AI-t, milyen korlátai vannak, milyen pontosság várható el, milyen emberi felügyeleti intézkedések szükségesek, illetve milyen visszaélési kockázatok vannak artificialintelligenceact.eu. A cél, hogy az AI-t használó vállalat (az alkalmazó) csak akkor tudja megfelelően felügyelni és irányítani a rendszert, ha a fejlesztő ehhez megfelelő ismereteket és eszközöket ad. Például, egy AI-alapú orvosi diagnosztikai eszköz gyártójának utasításokat kell adnia a kórháznak arról, miként értelmezze a kimeneteket és mikor szükséges orvosi kontroll.
• Teljesítmény, robusztusság és kiberbiztonság: A magas kockázatú AI rendszereknek megfelelő szintű pontosságot, robusztusságot és kiberbiztonságot kell elérniük a céljuknak megfelelően artificialintelligenceact.eu. A szolgáltatóknak tesztelniük és hangolniuk kell modelljeiket a hibaarányok minimalizálása és a kiszámíthatatlan viselkedés elkerülése érdekében. Továbbá védeniük kell a rendszert a manipuláció vagy hackelés ellen (kiberbiztonság), mert egy kompromittált AI veszélyes lehet (például ha valaki támadást indít egy AI irányította forgalomirányító rendszer ellen). Ez gyakorlatban jelentheti például az AI stressztesztelését különböző körülmények között, illetve annak biztosítását, hogy a rendszer bírja a bemeneti változásokból eredő terhelést kritikus hiba nélkül artificialintelligenceact.eu. Minden ismert korlátozást (például ha bizonyos demográfiai csoportoknál rosszabbul teljesít a rendszer) dokumentálni és lehetőség szerint mérsékelni kell.
• Minőségirányítási rendszer: Az összes fenti előírást összefogva a szolgáltatóknak minőségirányítási rendszert kell bevezetniük artificialintelligenceact.eu. Ez egy hivatalos szervezeti folyamat, amely az ISO minőségi szabványokhoz hasonló módon gondoskodik a folyamatos megfelelésről – lefedi a fejlesztés működési eljárásait, az incidensek kezelését, a frissítéseket. A megfelelőség beépül a szervezet működésébe, így a biztonságos, jogkövető AI kialakítása nem egyszeri, hanem folyamatos tevékenység a szolgáltató oldalán.

Mielőtt egy magas kockázatú AI rendszer az EU piacára kerülhet, a szolgáltatónak megfelelőségi értékelésen kell átesnie, amely során igazolni kell, hogy minden követelmény teljesült. Sok magas kockázatú AI rendszerre önértékelés vonatkozik, amikor is maga a szolgáltató vizsgálja saját megfelelését és EU-megfelelőségi nyilatkozatot állít ki. Ugyanakkor, ha az AI bizonyos szabályozott termékek része (mint például orvostechnikai eszköz vagy autó), akkor egy bejelentett szervezetnek (független harmadik fél) kell tanúsítania az AI megfelelőségét a már meglévő termékszabályozási előírások szerint cimplifi.com. Minden esetben a megfelelőségi AI rendszerek CE jelölést kapnak, amely igazolja az EU szabványoknak való megfelelést, és felkerülnek a magas kockázatú AI rendszerek EU adatbázisába cimplifi.com. Ez az átláthatósági adatbázis lehetővé teszi a szabályozók és a nyilvánosság számára, hogy megtudják, milyen magas kockázatú AI rendszerek vannak használatban, és ki felelős értük.

Kötelezettségek alkalmazók (felhasználók) számára: A rendelet a felhasználókra vagy üzemeltetőkre is kötelezettségeket ró, akik szakmai keretek között alkalmaznak magas kockázatú AI rendszereket. (Ők azok a vállalatok vagy hatóságok, akik használják az AI-t, nem pedig a végfelhasználók vagy fogyasztók.) Az alkalmazók fő kötelezettségei közé tartozik: a szolgáltató használati utasításainak követése, a szükséges emberi felügyelet biztosítása, valamint az AI teljesítményének monitorozása a valós működés során digital-strategy.ec.europa.eu. Ha az alkalmazó azt tapasztalja, hogy az AI váratlanul viselkedik vagy biztonsági problémát jelent, lépéseket kell tennie (adott esetben akár a használat felfüggesztése is szóba jöhet), valamint értesíteni kell a szolgáltatót és a hatóságokat. Az alkalmazóknak naplózniuk kell az AI működtetése során az eredményeket és döntéseket (ez kiegészíti a rendszer automatikus naplózását), illetve súlyos eseményeket vagy hibákat kell jelenteniük a hatóságok felé artificialintelligenceact.eu. Például, ha egy kórház használ egy AI diagnosztikai eszközt és az hibás diagnózist ad, amely sérülést okoz egy betegnek, azt jelenteni kell. Ezek a felhasználói oldal kötelezettségei biztosítják, hogy a felügyelet a bevezetés után is folytatódik – az AI nem marad ellenőrizetlenül, hanem folyamatos emberi kontroll és visszacsatolás alatt áll a fejlesztő és a szabályozók felé.

Érdemes megjegyezni, hogy a kis alkalmazók (például egy kisvállalkozás) sem mentesülnek ezek alól a kötelezettségek alól, ha magas kockázatú AI-t használnak, ugyanakkor a rendeletalkotók célja, hogy a fejlesztőktől kapott dokumentáció és támogatás révén a megfelelés számukra is elérhető legyen. A törvény megkülönbözteti továbbá a felhasználókat az érintett személyektől – utóbbiak (például egy fogyasztó, akit elutasít egy AI-alapú döntés) nem rendelkeznek kötelezettségekkel a rendelet szerint, ám joguk van panaszt benyújtani problémás AI-rendszerek miatt europarl.europa.eu.

Átláthatósági kötelezettségek (a magas kockázatún túl): A magas kockázatú rendszereken kívül az AI Act bizonyos átláthatósági intézkedéseket ír elő olyan mesterséges intelligenciák esetében is, amelyek kockázati szinttől függetlenül működnek. Ezekre már utaltunk a „korlátozott kockázat” rész alatt. Konkrétan: minden olyan MI-rendszernek, amely emberekkel lép kapcsolatba, tartalmat generál vagy embereket figyel, kötelező valamilyen tájékoztatást nyújtania:

• Azok az MI rendszerek, amelyek emberekkel lépnek kapcsolatba (például chatbotok vagy MI-asszisztensek), kötelesek tájékoztatni a felhasználót arról, hogy MI-vel van dolga. Például egy online ügyfélszolgálati chatbotnak világosan jeleznie kell, hogy automatizált rendszer, így a felhasználók nem gondolhatják azt tévesen, hogy emberrel beszélgetnek digital-strategy.ec.europa.eu.
• Az olyan MI-k, amelyek képet, videót, hangot vagy szöveget generálnak vagy manipulálnak, és ezáltal félrevezethetnek másokat, kötelesek gondoskodni arról, hogy a tartalom egyértelműen MI által előállítottként legyen megjelölve digital-strategy.ec.europa.eu. A deepfake-ek a legjobb példák: ha egy MI valósághű képet vagy videót készít valakiről, aki valójában nem mondta vagy tette azt, amit a tartalom ábrázol, ezt MI által generált médiának kell megjelölni (kivételt jelenthet például a szatíra, művészet vagy biztonsági kutatás). A cél a megtévesztés és félretájékoztatás elleni védekezés, vagyis, hogy az alkotás eredete világos legyen.
• Biometrikus megfigyelésre (például arcfelismerő kamerák) vagy érzelemfelismerésre szolgáló MI-rendszereknek a lehetőségekhez mérten értesíteniük kell az embereket működésükről. (És, ahogy korábban említettük, ezek jelentős része eleve tiltott vagy szigorúan magas kockázati feltételekhez kötött alkalmazás.)
• Generatív MI modellek (más néven foundation modellek, mint például nagy nyelvi modellek, például ChatGPT) esetén külön átláthatósági és információs követelmények vannak érvényben. Akkor is, ha egy generatív modell nem minősül magas kockázatúnak, a szolgáltatónak bizonyos információkat nyilvánosságra kell hoznia: például, az MI által generált tartalmat jelölni kell, és a szolgáltatónak közzé kell tennie a modell tanítására használt szerzői jogi adatok összefoglalását europarl.europa.eu. Ez azért fontos, hogy a felhasználók és alkotók is tudják, lehet-e a tanító adathalmazban szerzői jog által védett tartalom, illetve megfeleljenek az EU szerzői jogi szabályozásának europarl.europa.eu. A generatív modellek szolgáltatóinak továbbá meg kell előzniük illegális tartalom generálását, például szűrőkkel vagy védelmi korlátokkal europarl.europa.eu.

Röviden: az átláthatóság az AI Act egyik átfogó vezérelve – legyen szó akár egy magas kockázatú rendszerről (részletes dokumentációval és felhasználói tájékoztatással), akár egy alacsony kockázatú chatbotról (egyszerű „MI vagyok” üzenettel), a cél, hogy fényt derítsünk az MI „fekete dobozaira”. Ez nemcsak a felhasználók és érintettek megerősítését szolgálja, hanem megkönnyíti az elszámoltathatóságot is: ha valami balul üt ki, visszakövethető, mit kellett volna az MI-nek csinálnia, és hogyan fejlesztették ki. Általános célú MI (foundation modellek): A törvény végleges változatába bekerült egy új szabályrendszer általános célú MI (GPAI) modellekre. Ezek olyan széleskörűen alkalmazható MI-modellek, amelyeket nagy adathalmazokon gyakorolnak be (gyakran önfelügyelettel), és a legkülönfélébb feladatokra lehet őket adaptálni artificialintelligenceact.eu. Ide tartoznak például a nagy nyelvi modellek, képalkotó generátorok vagy más „foundation” modellek, amelyeket technológiai vállalatok fejlesztenek, és engednek másoknak felhasználás vagy továbbfejlesztés céljából. Az AI Act felismeri, hogy bár ezen modelleket nem egy konkrét magas kockázatú felhasználásra szánják, később mégis integrálhatják őket ilyen rendszerekbe, vagy akár rendszerszintű hatásuk lehet. Ezért kötelezettségeket ír elő GPAI-modell szolgáltatók számára, még akkor is, ha a modellek nem részei fogyasztói terméknek. Minden GPAI-modell szolgáltatónak technikai dokumentációt kell közzétennie a modellről (fejlesztési folyamat, képességek leírása), valamint utasításokat kell adnia minden olyan fejlesztőnek, aki a modellt továbbhasználja, hogy miként használja azt jogszerűen artificialintelligenceact.eu artificialintelligenceact.eu. Ezenkívül tiszteletben kell tartaniuk a szerzői jogokat – biztosítaniuk kell, hogy a tanító adat megfelel az uniós szerzői jogi követelményeknek –, és összefoglalót kell közzétenniük a képzéshez használt adathalmazról (legalább forrásszintű áttekintést) artificialintelligenceact.eu. Ezek a kötelezettségek nagyobb átláthatóságot követelnek meg a jelenleg gyakran átláthatatlan nagyméretű MI-modellek világában. Lényeges különbségtétel a törvényben a zárt forráskódú modellek és a nyílt forráskódú licencek alatt elérhető modellek között. Az open-source GPAI modellek (amelyek súlyai és kódja is szabadon elérhető) enyhébb kötelezettségeknek kell, hogy megfeleljenek: csak a szerzői jogra vonatkozó és a tanító adat átláthatósági követelményeket kell teljesíteniük, a teljes technikai dokumentációra és felhasználási utasításokra nincs szükség – kivéve, ha a modell „rendszerszintű kockázatot” jelent artificialintelligenceact.eu. Ezt a kitételt azért vezették be, hogy ne akadályozzák a nyílt innovációt és kutatást. Ha azonban egy nyílt modell rendkívül fejlett, és komoly hatása lehet, nem bújhat ki a felügyelet alól csak azért, mert nyílt forrású. A törvény úgy határozza meg a „rendszerszintű kockázatú GPAI modelleket”, mint azokat a nagyon fejlett modelleket, amelyek messzemenő társadalmi hatással bírhatnak. Egy meghatározó kritérium, ha a modell képzéséhez több mint 10^25 számítási művelet (FLOP) kellett – ez egyfajta iránymutató arra, hogy csak a legnagyobb erőforrásigényű, legerősebb modellek tartozzanak ide artificialintelligenceact.eu. Az ilyen nagy hatású modellek szolgáltatóinak kiegészítő értékeléseket és teszteket kell végezniük (beleértve az ellenőrző, „adversarial” teszteket is, amelyekkel sebezhetőségeket fednek fel), és aktív intézkedéseket kell tenniük a feltárt rendszerszintű kockázatok mérséklésére artificialintelligenceact.eu. Továbbá jelenteniük kell a súlyos incidenseket az Európai MI Hivatalnak és a nemzeti hatóságoknak, és biztosítaniuk kell a modell és infrastruktúrája erős kiberbiztonságát artificialintelligenceact.eu. Ezek az intézkedések előre kezelik azokat az aggályokat, amelyek a fejlett MI-k (például a GPT-4 és azon túl) esetleges tömeges károkozási képességéhez kapcsolódnak (például új típusú félretájékoztatás, kibertámadások stb.). A törvény lényege: ha élvonalbeli általános MI-t fejlesztesz, különösen körültekintőnek kell lenned, és együtt kell működni a szabályozókkal, hogy kordában tartsd a rendszert europarl.europa.eu artificialintelligenceact.eu. Az együttműködés ösztönzése érdekében a törvény lehetővé teszi, hogy a Magatartási Kódexek vagy a közeljövőben kidolgozandó harmonizált szabványok teljesítése egyfajta megfelelési útként szolgáljon GPAI szolgáltatók számára artificialintelligenceact.eu. Az EU már dolgozik egy AI Magatartási Kódexen is, amelyet iparági szereplőknek ajánl követendőként digital-strategy.ec.europa.eu. Az MI Hivatal vezeti ezt a folyamatot, hogy részletesen meghatározzák, hogyan tudnak a foundation model fejlesztők a gyakorlatban megfelelni az elvárásoknak digital-strategy.ec.europa.eu. A kódex önkéntes, de „biztonságos kikötőként” is szolgálhat – ha egy vállalat betartja, a szabályozók feltételezhetik, hogy megfelel a törvénynek. Összességében az AI Act kötelezettségei lefedik az MI teljes életciklusát: a tervezéstől (kockázatelemzés, adatellenőrzések), a fejlesztésen (dokumentáció, tesztelés), a bevezetésen (felhasználói átláthatóság, felügyelet) át, egészen a piac utáni fázisig (monitorozás, incidensjelentés). A megfelelés multidiszciplináris együttműködést kíván – az MI fejlesztőknek nem csak adattudósokra és mérnökökre, hanem jogászokra, kockázatkezelőkre és etikusokra is szükségük lesz, hogy minden követelmény teljesüljön. A következőkben áttekintjük, hogyan fogják ezt kikényszeríteni, és mi történik, ha a cégek nem teljesítik az elvárásokat.

A végrehajtás mechanizmusai, felügyeleti szervek és szankciók

Ennek az átfogó szabályozásnak a felügyeletére az EU AI Act többszintű irányítási és végrehajtási struktúrát hoz létre. Ez magában foglalja az egyes tagállamok nemzeti hatóságait, egy új központi Európai MI Hivatalt, és az MI Testületen (AI Board) keresztüli koordinációt is. A végrehajtási megközelítés némileg hasonlít az EU termékbiztonsági és adatvédelmi rendszereire (például a GDPR kevert nemzeti és uniós szabályozói modelljére).

Nemzeti illetékes hatóságok: Minden EU-tagállamnak ki kell jelölnie egy vagy több nemzeti hatóságot, amelyek felelősek az MI-tevékenységek felügyeletéért (ezeket gyakran piacfelügyeleti hatóságoknak nevezik az MI területén) orrick.com. Ezek a hatóságok végzik a mindennapi megfelelőségi vizsgálatokat – például ellenőrzik, hogy egy szolgáltató magas kockázatú MI-terméke megfelel-e a követelményeknek, vagy kivizsgálják a lakossági panaszokat. Hatalmuk hasonló a meglévő termékbiztonsági jogszabályok (2019/1020/EU rendelet) alapján megadottakhoz: információt követelhetnek a szolgáltatóktól, ellenőrzéseket végezhetnek, sőt, akár el is rendelhetik a nem megfelelő MI-rendszerek forgalomból való kivonását orrick.com. Emellett figyelik a piacot olyan MI-rendszerek után, amelyek megkerülhetik a szabályokat vagy előre nem látott kockázatokat jelenthetnek. Ha egy MI-rendszerről kiderül, hogy nem felel meg az előírásoknak vagy veszélyes, a nemzeti hatóságok bírságot szabhatnak ki, vagy elrendelhetik a rendszer visszahívását/forgalomból vonását.

Az egyes országok várhatóan vagy egy meglévő szabályozó testületet bíznak meg ezen feladattal, vagy újat hoznak létre (néhányan felvetették, hogy az adatvédelmi hatóságok is végezhetnék ezt, illetve szakterületi szervek, mint például az orvostechnikai eszközökért felelős ügynökségek az orvosi MI-k kapcsán – hogy kiaknázzák a szakértelmüket). 2025 augusztusáig a tagállamoknak ki kell nevezniük és működőképessé kell tenniük saját MI-felügyeletüket artificialintelligenceact.eu, és 2026-ig minden országnak legalább egy szabályozói tesztkörnyezetet („Regulatory Sandbox”) kell létrehoznia az MI fejlődésének irányított tesztelése érdekében artificialintelligenceact.eu.

Európai MI Hivatal: Az EU szintjén egy új szervezet, az MI Hivatal jött létre az Európai Bizottságon belül (különösen a DG CNECT irányítása alatt) artificialintelligenceact.eu. Az MI Hivatal központi szabályozó, amelynek fókuszában a általános célú MI és a határon átnyúló kérdések állnak. Az AI törvény értelmében az MI Hivatal kizárólagos végrehajtási jogkörrel rendelkezik a GPAI modell szolgáltatók szabályai felett orrick.com. Ez azt jelenti, hogy ha az OpenAI, a Google vagy bármely cég nagy MI-modellt nyújt Európa-szerte, az MI Hivatal lesz a fő végrehajtó, biztosítva, hogy ezek a szolgáltatók teljesítsék kötelezettségeiket (technikai dokumentáció, kockázatkezelés stb.). Az MI Hivatal közvetlenül kérhet információt és dokumentációt az alaprendszer szolgáltatóitól, és helyreigazító intézkedéseket is követelhet, ha nem felelnek meg az előírásoknak orrick.com. Felügyeli az olyan eseteket is, amikor egy vállalat egyszerre alaprendszer szolgáltatója és magas kockázatú rendszer bevezetője – hogy ne vesszen el az ügy sem a nemzeti, sem az uniós felügyelet között orrick.com.

A végrehajtáson túl az MI Hivatal széles körű szerepet tölt be az MI-trendek és rendszerszintű kockázatok monitorozásában. Feladata az újonnan felmerülő, magas vagy előre nem látott kockázatú MI-kérdések elemzése (különösen a GPAI-val kapcsolatban), és értékeléseket is végezhet a nagy teljesítményű modelleken artificialintelligenceact.eu. Az MI Hivatal szakértői csapatot működtet (a Bizottság jelenleg is keres MI-szakértőket ehhez artificialintelligenceact.eu), és együtt dolgozik egy független Tudományos Panellel is, amely tanácsokat ad a technikai kérdésekben artificialintelligenceact.eu. Fontos, hogy az MI Hivatal önkéntes magatartási kódexeket és útmutatásokat is kidolgoz az ipar számára – ezzel támogatja az MI-fejlesztőket a megfelelésben (különösen a startupok/KKV-k számára jelenthet ez nagy segítséget) artificialintelligenceact.eu. Együttműködik a tagállamokkal is, hogy a szabályok következetes alkalmazása biztosított legyen, sőt, közös vizsgálatokban is segédkezhet, ha egy MI-ügy több országot érint artificialintelligenceact.eu artificialintelligenceact.eu. Lényegében az MI Hivatal az EU központi MI-szabályozó kísérlete, amely a nemzeti hatóságokat egészíti ki – egyfajta uniós szervként, hasonlóan ahhoz, ahogy az Európai Adatvédelmi Testület működik a GDPR-ben, de bizonyos területeken közvetlenebb jogkörökkel.

MI Testület: Az AI-törvény létrehozza az új Európai Mesterséges Intelligencia Testületet, amelyben minden tagállam MI-hatóságának képviselői vesznek részt (illetve az Európai Adatvédelmi Felügyelő és az MI Hivatal megfigyelőként) artificialintelligenceact.eu. A Testület feladata, hogy biztosítsa az egységes végrehajtást Európa-szerte – megosztják a bevált gyakorlatokat, véleményeket vagy ajánlásokat is kiadhatnak, és összehangolják a határon átnyúló végrehajtási stratégiákat artificialintelligenceact.eu. Az MI Hivatal ennek a Testületnek a titkárságaként funkcionál, szervezi az üléseket és segít a dokumentumok előkészítésében artificialintelligenceact.eu. A Testület például segítheti a szabványok kidolgozását, vagy megvitathatja a jogszabály Mellékleteinek frissítését. Ez egy kormányközi fórum, hogy mindenki ugyanazon az oldalon legyen, így elkerülhető az uniós MI-egységes piac széttöredezése a szabályozás eltérő alkalmazása miatt.

Szankciók a nemmegfelelés esetén: Az MI-törvény szigorú bírságokat vezet be a jogsértésekre, hasonlóan a GDPR elrettentő jellegéhez. Három szintű közigazgatási bírság létezik:

• A legsúlyosabb jogsértések esetén – azaz tiltott MI-gyakorlatok alkalmazásánál (az elfogadhatatlan kockázatú, betiltott felhasználások) – a bírság felső határa 35 millió euró vagy a globális éves árbevétel 7%-a lehet, attól függően, melyik a magasabb orrick.com. Ez rendkívül magas bírságplafon (jóval meghaladja a GDPR 4%-os maximumát is). Ezzel jelzi az EU, mennyire komolyan veszi például a titkos társadalmi pontozó rendszerek építését vagy jogellenes biometrikus megfigyelés folytatását – ezek a legsúlyosabb vállalati jogsértésekkel egyenrangú szankciókat vonnak maguk után.
• Az egyéb szabályszegésekért (pl. a magas kockázatú MI követelményeinek elmulasztása, rendszer regisztrációjának elhanyagolása, átláthatósági intézkedések hiánya) a maximális bírság 15 millió euró vagy a világméretű árbevétel 3%-a orrick.com. Ez vonatkozik a legtöbb megfelelőségi hibára, például ha egy vállalat elmulasztja az összhang-vizsgálatot, vagy a szolgáltató eltitkol információkat a hatóságok elől – ezek ebbe a kategóriába tartoznak.
• Ha valaki helytelen, félrevezető vagy hiányos információt szolgáltat a hatóságoknak (például egy vizsgálat során vagy megfelelőségi megkeresésre válaszolva), akkor a maximális bírság 7,5 millió euró vagy az árbevétel 1%-a lehet orrick.com. Ez az enyhébb szint főként az akadályoztatásra vagy az együttműködés hiányára vonatkozik.

Fontos, hogy a jogszabály előírja: a Kis- és középvállalkozások (KKV-k) a bírságok alsó, míg a nagy cégek a felső határértékeit kaphatják orrick.com. Vagyis a 35M€/7% vagy 15M€/3% a felső plafon; a szabályozók mérlegelhetnek, és figyelembe kell venniük a jogsértő méretét, pénzügyi helyzetét. Egy KKV így akár milliós, de nem árbevétel-arányos bírságot kaphat, hogy elkerülhető legyen az aránytalan következmény, míg a nagy technológiai cégeknél szükség esetén százalékos bírságot is ki lehet szabni, hogy valódi visszatartó hatása legyen orrick.com.

Ezek a szankciókra vonatkozó rendelkezések 2025. augusztus 2-tól léphetnek életbe a legtöbb szabály esetén orrick.com. (Ettől az időponttól alkalmazandó az irányítási fejezet és a bírságcikkelyek.) Azonban az általános célú MI-modellekre vonatkozó új kötelezettségeknél a szankciók egy évvel később, 2026. augusztus 2-tól alkalmazandók, összhangban az alaprendszerek követelményeinek kötelezővé válásával orrick.com. Ez az eltérés időt ad az alaprendszerek szolgáltatóinak a felkészülésre.

Eljárás és biztosítékok tekintetében: a vállalatoknak joguk lesz például meghallgatásra a szankciók meghozatala előtt, és a hatóságoknak kötelező a bizalmas információk védelme orrick.com. Az Aktus azt is kimondja, hogy néhány más uniós jogszabállyal ellentétben a Bizottság (az AI Iroda révén) nem rendelkezik széles körű jogkörrel rajtaütésszerű ellenőrzésekre vagy tanúskodás kikényszerítésére – kivéve, ha ideiglenesen átveszi egy nemzeti hatóság szerepét orrick.com. Ez a fajta korlátozás valószínűleg a túlhatalmi aggályok mérséklése miatt került be. Az AI Iroda végrehajtási szerepe: Az Európai Bizottság – az AI Iroda útján – bizonyos esetekben maga is indíthat végrehajtási eljárásokat, különösen az általános célú AI rendszerek kapcsán. Ez újfajta eljárás: eddig a Bizottság nem közvetlenül hajtotta végre a termékszabályokat (inkább felügyeleti, koordinációs szerepe volt), kivéve a versenyjogi ügyeket. Az AI Aktussal a Bizottság kézzelfogható végrehajtási eszköztárhoz jut. Az AI Iroda vizsgálhat egy alapmodell-szolgáltatót, széles körű dokumentumokat kérhet be (ez hasonlít a versenyhivatali vizsgálatokhoz) orrick.com, sőt, akár szimulált kibertámadásokat vagy értékeléseket is végezhet egy AI modellen a biztonság tesztelése érdekében artificialintelligenceact.eu. Az ilyen vizsgálat alatt álló cégek akár egy versenyhivatali vizsgálati procedúrához hasonlót is átélhetnek, ami – mint az Orrick elemzői kiemelik – terhes lehet, több ezer dokumentum és belső vázlat bekérésével orrick.com. A Bizottság nagy vizsgálatokban szerzett tapasztalata alapján jelentős erőforrásokat fog mozgósítani a nagy kihatású AI ügyekben. Bár ez növeli a megfelelési tétet a fejlesztők számára, arra is rámutat, hogy az EU komolyan gondolja a központi alapmodellekre vonatkozó határokon átnyúló szabályok érvényesítését. Magas kockázatú AI felügyelete: A hagyományos, magas kockázatú AI rendszerek (például egy bank hitelbírálati rendszere vagy egy város rendészeti AI rendszere) esetében a frontvonalban továbbra is a nemzeti hatóságok az elsődleges végrehajtók. Az AI Iroda és az AI Tanács azonban segítséget nyújt nekik, különösen, ha több országot érintő problémák merülnek fel. Az Aktus lehetővé teszi az együttes vizsgálatokat: több nemzeti hatóság együtt (az AI Iroda támogatásával) vizsgálhat egy határokon átnyúló AI kockázatot artificialintelligenceact.eu. Ez megakadályozza, hogy egy egész EU-ban használt AI-t egyetlen ország önállóan kezeljen, miközben mások nem is tudnának a problémáról. Végül beépítették az fellebbezési és felülvizsgálati mechanizmusokat is: a vállalatok fellebbezhetnek a szankciós döntések ellen a nemzeti bíróságokon (vagy végső soron az EU bíróságain, ha Bizottsági döntésről van szó), illetve rendszeres felülvizsgálatra is kötelezi az AI Aktust. 2028-ig a Bizottságnak értékelnie kell, mennyire jól működik az AI Iroda és az új rendszer artificialintelligenceact.eu, majd néhány évente áttekintik, szükséges-e módosítani a kockázati kategóriákat vagy listákat (III. Melléklet stb.) artificialintelligenceact.eu. Ez az adaptív irányítás kulcsfontosságú a gyorsan fejlődő AI technológia miatt – az EU így folyamatosan finomíthatja a szabályokat. Összegezve: az EU AI Aktust egy felügyelő hatósági hálózat hajtja majd végre, melyben az Európai AI Iroda központi szerepet tölt be – útmutatást, egységességet és közvetlen felügyeletet biztosít az alapmodellek felett. A bírságok jelentősek – papíron a legnagyobbak között az összes tech szabályozás közül –, ami egyértelmű üzenet, hogy a nem-megfelelés nem opció. A szervezeteknek már az első lépésektől kezdve a megfelelésre kell építeniük AI projektjeiket, ellenkező esetben kockáztatják a bírságokat vagy AI rendszereik lekapcsolását.

Ágazatspecifikus hatások és felhasználási esetek

Az AI Aktus következményei ágazatonként eltérhetnek, mivel a jogszabály bizonyos szektorokat kiemelten kockázatosként kezel. Íme, hogyan érinti a fő területeket – egészségügy, pénzügy, rendvédelem, oktatás –:

• Egészségügy és orvostechnikai eszközök: Az AI óriási potenciállal bír az orvoslásban (betegségek diagnosztizálása, robot-asszisztált műtétek), de az Aktus alapján ezek zöme magas kockázatú kategóriába tartozik. Tény, hogy bármilyen orvostechnikai eszköz AI komponense alapértelmezés szerint magas kockázatú emergobyul.com. Például egy AI-alapú radiológiai szoftver, amely röntgenképeket elemez, vagy egy kezelésjavaslatot adó algoritmus, nemcsak az egészségügyi, hanem az AI Aktus elvárásainak is meg kell feleljen. Az ilyen AI-szolgáltatókat szigorú megfelelőségi értékelésekre kötelezi a jogszabály (várhatóan a meglévő CE implantátum megfelelőségi eljárásokhoz illeszkedve). Klinikai minőséget és biztonságot kell szavatolniuk, ami összhangban van az Aktus pontosságot és kockázatcsökkentést előíró elvárásaival. Az ilyen biztosítékokból a betegek és az egészségügyi személyzet is profitálhat – az AI megbízhatóbb lesz, és korlátai is világossá válnak. Ugyanakkor a fejlesztők növekvő K+F költségekkel és dokumentációs teherrel számolhatnak. Emiatt az AI innovációk bevezetése valószínűleg lassúbb lesz az európai egészségügyben, míg át nem mennek a szabályozási vizsgálaton goodwinlaw.com. Ugyanakkor az Aktus szabályozói tesztkörnyezetekben (sandbox) ösztönzi a kísérletezést: kórházak, startupok és hatóságok közösen tesztelhetik az AI-t (például diagnosztikai segédeszközt) éles kockázat nélkül, hogy bizonyítékokat gyűjtsenek a biztonságról és hatékonyságról. 2026-ra minden tagállamban működnie kell legalább egy ilyen AI szabályozói tesztkörnyezetnek az egészségügyben is artificialintelligenceact.eu. Összességében az AI egészségügyi alkalmazásai az EU-ban biztonságosabbá, egységesebbé válnak, de a gyártóknak szigorúan kell navigálniuk a megfelelés útvesztőjét, ha nem akarnak késedelmet az életmentő újdonságok bevezetésében.
• Pénzügy és biztosítás: Az Aktus sok pénzügyi AI rendszert magas kockázatúnak minősít. Különösen a hitelképesség-értékelő AI rendszerek – pl. algoritmusok, amelyek eldöntik, kapsz-e hitelt vagy milyen kamattal – szerepelnek a magas kockázatú listán, mert alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést befolyásolnak digital-strategy.ec.europa.eu. Ez azt jelenti, hogy a bankoknak, fintech cégeknek, amelyek ilyen AI-t alkalmaznak hitelbírálathoz, pontszámításhoz vagy biztosítási díjszámításhoz, diszkriminációmentességet, magyarázhatóságot és ellenőrizhetőséget kell biztosítaniuk. Bizonyítaniuk kell, hogy hogyan képezték a modellt (például, hogy nem sújtja hátrányosan valamely etnikumot vagy városrészt – ez visszatérő gond volt hitelpontszámításnál). Átláthatóságot is előír a szabályozás: bár az Aktus nem ad a GDPR-hoz hasonló magyarázathoz való jogot, a világos felhasználói tájékoztatás kötelező, így a hitelezőknek közölniük kell, ha AI vesz részt a döntéshozatalban, és általános információt is adniuk kell a működéséről digital-strategy.ec.europa.eu. További pénzügyi AI-példa a csalásfelderítés vagy pénzmosás-megelőzés, amelyek vagy magas kockázatúak (ha alapjogokat érintenek), vagy korlátozott kockázatú átláthatósági kötelezettségek alá tartoznak. A pénzügyi cégeknek erős irányítási folyamatokat kell kiépíteniük AI-jaikhoz – például a model kockázatkezelési keretrendszerüket ki kell bővíteniük az AI Aktus elvárásaihoz. Kezdetben pluszköltségek is lehetnek (pl. torzításvizsgálók felvétele, több dokumentáció), de mindennek eredményeképpen igazságosabb, megbízhatóbb AI rendszerek érvényesülhetnek a pénzügyi szektorban. Az ügyfelek pedig csökkenő torzítást, átláthatóbb AI döntéshozatalt tapasztalhatnak. A biztosítók (például egészség- vagy életbiztosítási kockázatbecslő AI) szintén magas kockázatúnak minősülnek artificialintelligenceact.eu, és tilos, hogy jogellenesen emeljenek díjakat védett egészségügyi tulajdonságok alapján. A szabályozás hosszú távon nagyobb átláthatóságot és felelősséget eredményezhet a pénzügyi AI-ban, ami növelheti a fogyasztói bizalmat.
• Rendvédelem és közbiztonság: Ez a terület különösen szigorú megközelítést kapott az Aktusban, mivel alapjogokat érint. Számos rendészeti AI alkalmazás egyenesen tiltott – például a „társadalmi pontozás” vagy az olyan prediktív rendőrségi AI, amely előre profiloz bűnelkövetésre artificialintelligenceact.eu artificialintelligenceact.eu. A valós idejű arcfelismerést a közterületeken a rendőrség sem alkalmazhatja, néhány extrém vészhelyzet kivételével (akkor is szigorú engedéllyel) europarl.europa.eu. Ez azt jelenti, hogy az európai rendőrség nem vezetheti be rutinszerűen az élő arcfelismerő, kamerás megfigyelést – ezzel szemben máshol ez előfordulhat –, csak nagyon szűk körben, bírósági engedéllyel. Más rendvédelmi AI eszközök magas kockázatúak, vagyis használhatók, de szigorú felügyelettel. Ilyen például a bűnügyi adatokat elemző AI, vagy amely bizonyítékok, gyanúsítottak megalapozottságát értékeli digital-strategy.ec.europa.eu digital-strategy.ec.europa.eu. Ezeknél fundamentális jogi hatásvizsgálat, és az emberi döntéshozatal kötelező. Minden ilyen magas kockázatú AI-t regisztrálni kell majd egy uniós nyilvántartásban, ami átláthatóságot biztosít (bár bizonyos információk szenzitívek lehetnek). A végrehajtó szervek számára az Aktus bürokráciát hozhat (dokumentációkészítés, engedélyeztetés stb.), ami lassíthatja a bevezetést. Ezek az intézkedések viszont a visszaélések megelőzését célozzák – például, hogy egy zárt algoritmus ne dönthesse el önkényesen a büntetést vagy a határátlépést. Ide tartozik az is, hogy érzelemelemzésre képes AI egyes helyzetekben (rendőrségi kihallgatás, állásinterjú, vizsga) tiltott – az invazív és megbízhatatlan jellege miatt digital-strategy.ec.europa.eu digital-strategy.ec.europa.eu. Az EU-ban tehát a rendvédelem várhatóan főként adatfeldolgozó/support AI-t használ majd, emberi kontroll alatt, és szembemegy a más régiókban elterjedt disztópikusabb AI-alkalmazásokkal. Röviden: az Aktus egyensúlyt keres – segítheti AI a bűnüldözést és közbiztonságot, de nem alapjogok és szabadságok rovására.
• Oktatás és foglalkoztatás: Az oktatásban használt AI-rendszerek – például automatikusan dolgozatot javító vagy diák-elhelyezést javasló szoftverek – magas kockázatúnak számítanak, mivel a diákok jövőjét befolyásolják digital-strategy.ec.europa.eu. Az iskoláknak/edtech szolgáltatóknak, amelyek például AI-t használnak dolgozatok javítására vagy csalás felismerésére, gondoskodniuk kell arról, hogy ezek pontosak, pártatlanok legyenek. Egy hibás AI, amely egyes hallgatói csoportokat hátráltat, vagy hibát jelez egy vizsgán, meghatározó következményekkel járhat – ezért a magas kockázati besorolás. Gyakorlatban az oktatási minisztériumoknak, egyetemeknek szigorúbban kell ellenőrizniük AI szolgáltatóikat, és dokumentálni minden algoritmust, amely befolyásolhat felvételit vagy osztályzatokat. A diákokat tájékoztatni kell, ha AI-t használnak (átláthatóság), és biztosítani a fellebbezés lehetőségét – ezt a követelményt az Aktus is támogatja emberi kontrollal és átláthatósággal. A munka világában a toborzáshoz vagy HR-menedzsmenthez (önéletrajzszűrés, jelentkezők rangsorolása, teljesítménymérés) használt AI is magas kockázatúnak számít digital-strategy.ec.europa.eu. Az ilyen álláskeresői AI-kat működtető cégeknek bizonyítaniuk kell a tisztességes, torzításmentes fejlesztést – például ki kell zárniuk a nemi alapú torzításokat. Ez a szabályozás megrengetheti a toborzószoftverek piacát: sok automatizált kiválasztórendszert csak jelentős fejlesztések/dokumentációval lehet majd legálisan használni, vagy visszatérhetnek az emberközpontúbb folyamatok, ha az AI nem felel meg a jogszabálynak. Legalábbis az EU-ban pályázók mostantól gyakrabban találkozhatnak „AI segíthet a jelentkezésed feldolgozásában” jelzéssel, illetve magyarázatkérés lehetőségével. Az előny nagyobb igazságosság és felelősség a HR-ben – az AI nem lesz többé titokzatos kapuőr, hanem átvilágított eszköz. A HR osztályoknak viszont a megfelelést úgy kell integrálniuk, hogy ne váljon túl lassúvá, bonyolulttá a kiválasztás. Itt is segíthet a sandbox jellegű tesztelés: egy HR-tech startup egy ilyen kontrollált környezetben próbálhatja ki kiválasztórendszerét, és előzetes visszajelzést szerezhet a megfelelésről, mielőtt piacra lép vele.

Egyéb, az Aktusban nem nevesített szektorokban a hatás az alkalmazástól függ. Például kritikus infrastruktúrában (energiaellátás, forgalomirányítás) az AI alkalmazása magas kockázatúnak számít, ha meghibásodás esetén veszélyeztetné a biztonságot artificialintelligenceact.eu. Így a közműveknek, közlekedésirányítóknak tanúsítványt kell szerezniük AI-alapú rendszereikre. Marketing és közösségi média AI (például hirdetéscélzó vagy ajánló algoritmusok) jellemzően minimális vagy korlátozott kockázati kategóriába esnek – az AI Aktus ezeket nem szablya szigorúan, de más törvények (DSA stb.) továbbra is alkalmazhatók.Egy figyelemre méltó szektor a fogyasztási cikkek és robotika – ha a mesterséges intelligenciát fogyasztási cikkekbe (játékok, háztartási eszközök, járművek) integrálják, akkor a termékbiztonsági jogszabályok érvénybe lépnek. Például egy mesterséges intelligenciával működő játék, amely a gyerekekkel lép kapcsolatba, magas kockázatot hordozhat, különösen, ha veszélyesen befolyásolhatja a gyerekek viselkedését europarl.europa.eu. Az AI-törvény kifejezetten tiltja az olyan játékokat, amelyek hangalapú AI-t használnak káros magatartásra való ösztönzéshez europarl.europa.eu. Ezért az AI-t használó játék- és játékipari cégeknek különös óvatossággal kell eljárniuk a tartalom és a funkciók terén. Összességében azok az iparágak, amelyek emberek életével, lehetőségeivel vagy jogaival foglalkoznak, szembesülnek a legjelentősebb új szabályokkal. Ezekben a szektorokban várhatóan kulturális váltás történik az „AI etika és megfelelés” irányába – olyan szerepkörök jelennek meg, mint a mesterségesintelligencia-megfelelőségi tisztviselő vagy etikai felülvizsgáló. Bár kezdetben lassulás léphet fel a rendszerek átvilágítása és fejlesztése miatt, hosszú távon magasabb társadalmi bizalom alakulhat ki a mesterséges intelligencia iránt ezekben a területekben. Például ha a szülők bízhatnak abban, hogy a gyermekük osztályzatait kiosztó AI-t megfelelően monitorozzák a méltányosság érdekében, nyitottabbak lehetnek az AI alkalmazására az oktatásban.

Hatás az üzleti életre: KKV-k, startupok és globális vállalatok

Az EU AI-törvénye minden méretű szervezetet érint majd, a rugalmas startupoktól a multinacionális tech óriásokig, különösen azokat, akik mesterségesintelligencia-termékeket vagy -szolgáltatásokat kínálnak Európában. Az előírások betartásának költségei és kötelezettségei nem elhanyagolhatók, de a törvény tartalmaz intézkedéseket a kisebb vállalkozások támogatására is, illetve extra-territoriális hatóköre miatt olyan globális cégeknek is oda kell figyelniük, amelyek nem az EU-ban működnek. Kis- és középvállalkozások (KKV-k): A kkv-k és start-upok gyakran jelentős AI-innovátorok – a becslések szerint az AI-innovációk 75%-a tőlük származik seniorexecutive.com. Az EU szándékosan ügyelt arra, hogy ne terhelje agyon ezeket a szereplőket megfelelési kötelezettségekkel, ezért a törvény tartalmaz kkv-barát rendelkezéseket is. Ahogy említettük, a jogsértésért kiszabható bírságok kisebbek KKV-k esetén, abszolút euró összegben orrick.com, ezzel elkerülhetők a kisebb cégeket tönkretevő szankciók. Proaktívan kötelező az ingyenes és prioritásos hozzáférés biztosítása KKV-k részére az úgynevezett szabályozási homokozókhoz thebarristergroup.co.uk. Ezek a homokozók (2026-tól minden tagállamban működni fognak) lehetőséget adnak a startupoknak, hogy felügyelt körülmények között teszteljék AI-rendszereiket, és megfelelőségükről visszajelzést kapjanak komolyabb szankciók nélkül a próbaidő alatt. Ez lehetőséget kínál a termék közös továbbfejlesztésére a hatóságokkal – a megfelelés így inkább közös tervezéssé, semmint akadállyá válhat. Ezen felül az Európai Bizottság elindította az „AI Paktumot” és más programokat is a törvénnyel párhuzamosan digital-strategy.ec.europa.eu digital-strategy.ec.europa.eu. Az AI Paktum egy önkéntes kezdeményezés, amelyben a vállalkozások ígéretet tesznek a korai megfelelésre és a jó gyakorlatok megosztására, különös figyelemmel a nem nagy tech cégekre. A törvény előírja, hogy az AI Iroda útmutatást, sablonokat, forrásokat nyújtson a KKV-knak artificialintelligenceact.eu. Létrejöhetnek például olyan mintadokumentumok, kockázatkezelési tervek vagy ellenőrző listák, amelyeket egy 10 fős startup is használhat, felesleges jogi csapat felállítása helyett. Mindezek ellenére sok startup aggodalmát fejezi ki a megfelelési teherrel kapcsolatban. Az olyan követelmények, mint a minőségirányítási rendszer vagy megfelelőségi értékelés (amint korábban részletesen kifejtettük), ijesztőek lehetnek egy kis, korlátozott személyzettel működő vállalkozás számára. Felmerül az aggodalom, hogy az innováció lassulhat vagy földrajzilag eltolódhat: ha túl nehézkes AI-terméket bevezetni Európában, akkor egy startup lehet, hogy először máshol (például az USA-ban) lép piacra, vagy a befektetők inkább lazább szabályozású régiókat preferálnak seniorexecutive.com seniorexecutive.com. Egy tech-vezér szavaival: a világos szabályok bizalmat adnak, de a túl szigorú szabályozás „külföldre terelheti a nagyszerű, értékes kutatásokat.” seniorexecutive.com. Egyes startup alapítók túl széleskörűnek és terhesnek tartják a törvényt, attól tartva, hogy a kezdő vállalkozások nehezen bírják majd a megfelelés költségeit, és inkább az EU-n kívülre helyezik át működésüket seniorexecutive.com. Ennek enyhítésére az EU-s döntéshozók jelezték, hogy a szabványok és megfelelési folyamatok a lehető legegyszerűbbek lesznek. Például lehetnek standardizált megfelelőségi értékelési modulok, amelyeket egy kis szolgáltató követhet, vagy tanúsítási szolgáltatások, amelyek több KKV között osztják meg a költségeket. Még az is felmerült, hogy „megfelelőségi támogatás” (vagyis közvetlen pénzügyi hozzájárulás) is elérhető legyen startupok számára, hogy fedezhessék az új szabályok betartásának költségeit seniorexecutive.com. Ha ilyen ösztönzők megvalósulnak (EU- vagy nemzeti szinten), jelentősen csökkenthetnék a terheket. Mindenesetre a KKV-k érdemes feltérképezniük AI-rendszereiket a kockázati kategóriák szerint, és a magas kockázatúakra koncentrálni. Sok AI startup számára kiderülhet, hogy a termékük valójában minimális vagy korlátozott kockázatú, így inkább csak egy-két tájékoztatási feladatot kell hozzáadniuk, nem egy teljes megfelelőségi programot bevezetni. Akik viszont magas kockázatú területre lépnek (például medtech AI vagy HR eszköz), azok számára kulcsfontosságú lehet a korai kapcsolattartás a hatóságokkal (homokozón vagy konzultáción keresztül). A törvény kifejezetten „innovációbarát megközelítést” ír elő – ez azt jelenti, hogy a szabályozóknak figyelembe kell venniük a kisebb szereplők helyzetét, és különösen az első időszakban nem lehet mindenkit egyformán büntetni seniorexecutive.com. Várhatóan lesz egyfajta türelmi időszak is, amikor a valóban megfelelni igyekvő cégeket inkább segítik, nem pedig azonnal megbírságolják. Globális és EU-n kívüli cégek: Akárcsak a GDPR esetében, az AI törvény extraterritoriális hatállyal bír. Ha egy AI-rendszert az EU piacán forgalmaznak, vagy az eredményeit az EU-ban használják, a szabályok alkalmazandók, függetlenül attól, hol található a szolgáltató artificialintelligenceact.eu. Ez azt jelenti, hogy amerikai, ázsiai vagy más nemzetközi cégek sem hagyhatják figyelmen kívül az AI-törvényt, ha európai ügyfeleik vagy felhasználóik vannak. Például egy Szilícium-völgyi cég, amely toborzási AI-t ad el európai ügyfeleknek, köteles lesz azt az EU-s előírásokhoz igazítani (különben EU-s ügyfelei nem használhatják jogszerűen a termékét). A nagy globális tech cégek (Google, Microsoft, OpenAI stb.) esetében az AI-törvény már most is érezteti hatását. Még a törvény elfogadása előtt néhány vállalat több átláthatóságot vagy kontrollt kínált AI-termékeiben a várható szabályozásra felkészülve. Például a generatív AI szolgáltatók dolgoznak olyan eszközökön, amelyekkel AI által generált tartalmakat lehet megjelölni, vagy már publikáltak információkat képzési adatokról, modellkorlátokról EU-nyomás hatására. Az a vélemény is megjelent, hogy az EU AI törvényének való megfelelés versenyelőnyt vagy minőségi címkét jelenthet – ahogy a „GDPR-kompatibilis” termékekről feltételezik, hogy adatvédelmi szempontból előnyösebbek, a „EU AI Act-megfelelőség” is globálisan megbízhatóbbként pozícionálhatja a terméket. Ugyanakkor a globális vállalatoknak különböző jogrendszerek között kell egyensúlyozniuk. Az EU szabályai nem feltétlenül esnek egybe például a közelgő amerikai előírásokkal: egyes amerikai államok, vagy a szövetségi iránymutatások eltérhetnek, mást követelhetnek, mást jelenthetnek be. A nemzetközi cégek ezért gyakran a legszigorúbb rezsimhez igazodnak (ez sokszor az EU), hogy globálisan egységes rendszert tartsanak fenn – ahogy ez történt a GDPR-nál is, amikor a legtöbb cég világszerte kiterjesztette a GDPR jogokat. Így előfordulhat, hogy az AI szolgáltatók az EU átláthatósági gyakorlatait (mint például az AI-kimenetek címkézése) globálisan is átveszik a következetesség kedvéért. A törvény így „megbízható AI” normáit akár más piacokra is exportálhatja, ha a nagy cégek minden verzióban bevezetik a változtatásokat. Mégis fennáll a széttagoltság kockázata: ha más régiók eltérő utat választanak, a globális cégeknek különböző régiókra szabott AI-termékváltozatokat, funkciókat kell fenntartaniuk. Lehet például, hogy egy AI-appnak lesz külön „EU módja” nagyobb biztonsági intézkedésekkel. Hosszú távon ez nem hatékony, ezért nő majd a nyomás nemzetközi összehangolásra (erről a következő szekcióban lesz szó). Vállalati stratégiai nézőpontból a nagyobb cégek várhatóan külön AI megfelelőségi csapatokat szerveznek (ha eddig nem tették), hogy AI-rendszereiket auditálják a törvény követelményei szerint. Várhatóan megjelennek harmadik fél által kínált AI audit cégek, amelyek tanúsítási szolgáltatásokat nyújtanak – egy az IT-biztonsági audithoz hasonló ökoszisztéma alakulhat ki –, amelyet nemcsak a nagy, hanem akár közepes cégek is igénybe vesznek majd a hivatalos szabályozó ellenőrzése előtt.

Egy másik következmény az innováció területén jelentkezik: mind a kockázati tőkebefektetők (VC), mind pedig a vállalati vevők átvilágítják majd a startupokat az AI Act-nek való megfelelés szempontjából. A befektetők megkérdezhetik a startupoktól: „Készen van az AI Act kockázatértékelésetek? Részt vesztek sandboxban, vagy van tervetek a CE-jelölés megszerzésére, ha szükséges?” – hasonlóan ahhoz, ahogy az adatvédelmi (GDPR) megfelelés is ellenőrzési ponttá vált a finanszírozási körökben. Azok a cégek, amelyek tudják igazolni a megfelelőséget, könnyebben juthatnak partnerkapcsolatokhoz és szerződésekhez Európában, míg azok, amelyek ezt nem tudják, kockázatosabb befektetésnek tűnhetnek.

Összefoglalva, a KKV-k és startupok számára a jogszabály kétélű fegyver – egyértelműséget és akár versenyelőnyt nyújt a „felelős AI” megoldásoknak, ugyanakkor magasabbra teszi a belépési küszöböt bizonyos, nagy tétű területeken. A globális cégek számára az AI Act gyakorlatilag de facto globális sztenderddé válhat az AI irányításában (ahogyan a GDPR is az adatvédelemben), és e követelményeket integrálniuk kell az AI-fejlesztési folyamataikba. Az EU abban bízik, hogy a szabályozás révén erősített bizalom valójában növeli majd az AI elterjedését – a vállalkozások és fogyasztók nagyobb biztonsággal nyúlnak majd AI-megoldásokhoz, ha tudják, hogy azok szabályozottak. Ennek azonban feltétele, hogy a megfelelőség reálisan teljesíthető legyen; ellenkező esetben az innováció kevésbé szabályozott környezetekbe vándorolhat.

Következmények az innovációra, AI-befektetésekre és a nemzetközi szabályozási harmonizációra

Az EU AI Act élénk vitákat váltott ki az AI-piacra gyakorolt szélesebb hatása kapcsán – vajon gátolja vagy ösztönzi az innovációt? Hogyan befolyásolja a globális AI-szabályozást? Íme néhány kulcsfontosságú, előrevetített következmény:

Innováció: fék vagy gyorsító? Kritikusai szerint a törvény szigorú előírásai, különösen a magas kockázatú AI esetében, lassíthatják a kísérleti innovációt, főleg azon startupok körében, amelyek gyakran viszik előre az élvonalbeli fejlesztéseket seniorexecutive.com. A megfelelési feladatok (dokumentáció, értékelések stb.) meghosszabbíthatják a fejlesztési ciklusokat és elvonhatják az erőforrásokat a tényleges K+F-től. Egy AI-kutatócsoportnak például extra hónapokat kell eltöltenie az adatok validálásával és jelentések írásával, mielőtt piacra vihet egy terméket. Tartanak attól is, hogy „innovációs elvándorlás” kezdődhet, amikor a vezető AI-tehetségek vagy cégek inkább olyan régióba települnek, ahol kevesebb a szabályozási akadály seniorexecutive.com. Ha Európát túl nehéz terepként tartják számon, a következő nagy AI-áttörés az USA-ban vagy Ázsiában születhet meg, majd később adaptálják Európába (vagy egyáltalán nem is kínálják ott).

Már most láttunk példákat arra, hogy egyes AI-szolgáltatások (különösen generatív AI-alkalmazások) blokk alá helyezik az EU-felhasználókat, vagy késleltetik az EU-ba való bevezetést a szabályozási bizonytalanság miatt. Idővel, ha a jogszabályt túlzottan megterhelőnek érzékelik, fennáll a veszélye, hogy Európa lemarad az AI gyakorlati alkalmazásában a szabadabb piaci környezetekhez képest.

Másfelől, sok iparági szereplő úgy véli, hogy az egyértelmű szabályok ösztönözhetik az innovációt azáltal, hogy csökkentik a bizonytalanságot seniorexecutive.com. A törvény kiszámítható környezetet teremt – a vállalatok ismerik a „játékszabályokat”, és magabiztosan innoválhatnak, mert ha betartják az előírásokat, később nem kell attól tartaniuk, hogy tiltólistára kerülnek vagy nyilvános ellenállásba ütköznek. Gyakran említett előny, hogy a törvény növeli a közbizalmat az AI iránt, ami kulcsfontosságú az elfogadottság szempontjából. Ha a lakosok bízhatnak abban, hogy az európai AI biztonságosnak és méltányosnak minősített, könnyebben fogadják el ezeket a megoldásokat, vagyis bővülhet a piac. A vállalkozások is szívesebben fektetnek AI-projektekbe, ha van egy megfelelőségi keretrendszer, amely eligazítja őket, ahelyett, hogy egy szabályozatlan „vadnyugat” miatt botrányoktól vagy perektől tartanának.

Lényegében az AI Act egyensúlyra törekszik: súrlódást (felügyeletet, elszámoltathatóságot) vezet be azzal a céllal, hogy ez hosszú távon fenntartható innovációt eredményezzen a rövid távú „mindent bele” innováció helyett. A sandboxok bevezetése és a figyelem a KKV-k irányába azt mutatja, hogy az EU felismerte: túl sok súrlódás = elveszett innováció, és aktívan törekszik ennek elkerülésére.

Felmerül az az érv is, hogy az etikus AI innováció versenyelőnnyé válhat. Az európai cégek olyan AI-fejlesztésekre specializálódhatnak, amelyek átláthatóak és emberközpontúak már a tervezéstől fogva, s ez globálisan előnyt jelenthet számukra, ahogy nő a kereslet a felelős AI iránt. Már most is növekvő piacnak számítanak az AI-etika és megfelelőség eszközei – a torzításészlelő szoftverektől a modell-dokumentációs platformokig –, részben az ilyen szabályozások előrevetítése miatt.

AI-befektetések: Rövid távon a megfelelési költségek egyfajta új „adóként” terhelik az AI-fejlesztést, ami miatt a befektetők óvatosabbak lehetnek, illetve több forrást irányíthatnak a megfelelési igényekre. Egyes kockázatitőke- és magántőkealapok elkerülhetik az erősen szabályozott AI-területeken működő startupokat, kivéve, ha azoknak világos megfelelési stratégiájuk van (vagy ha a piaci potenciál felülírja a megfelelőségi költségeket). Ugyanakkor megnövekedett befektetés várható bizonyos szegmensekben:

• AI RegTech: Azok a cégek, amelyek AI Act megfelelőséget segítő megoldásokat kínálnak (pl. AI-audit szolgáltatások, dokumentációautomatizálás, modellmonitorozó eszközök), befektetési hullámra számíthatnak, ahogy e termékek iránt nő a kereslet.
• AI-biztosítás és sztenderdek: Finanszírozás irányulhat olyan AI-projektekre, amelyek képesek megfelelni vagy túlszárnyalni a szabályozási elvárásokat, és ezzel kilógnak a sorból. Például egy bizonyíthatóan magyarázható és méltányos AI-modell ügyfeleket és befektetőket vonzhat, akiket lenyűgöz a „by design” megfelelőség.

Az EU maga is a bizalmon alapuló AI-kutatásba és innovációba irányítja a befektetéseket. A Horizont Európa és a Digitális Európa Program révén olyan AI-projektek részesülnek támogatásban, amelyek hangsúlyt fektetnek az átláthatóságra, megbízhatóságra és az uniós értékekhez való igazodásra. Vagyis az állami források révén folytatódhat az innováció, de szabályozottabb pályán.

Lehetséges eredmény, hogy bizonyos AI-piaci rések virágoznak majd Európában (amelyek könnyedén igazodnak az előírásokhoz, pl. egészségügyi AI, amelynek biztonsági előnyei jól bizonyíthatók), míg mások lemaradhatnak (pl. közösségimédia-tartalom moderációjára szánt AI, ha túl kockázatos vagy túl bonyolult a megfelelőség, csak feltételezés). Megfigyelhető lehet az elmozdulás a fogyasztói AI-tól az üzleti, vállalati AI felé is – a fogyasztóközpontú AI erősebb szabályozási vizsgálatra számíthat (különösen, ha befolyásolhat magatartást), míg a cégen belül használt vállalati AI esetén a megfelelőség menedzselése könnyebben kezelhető lehet.

Globális harmonizáció vagy szabályozási széttagoltság: Nemzetközi szinten szoros figyelemmel kísérik az EU AI Act-et. Valóban, mintaként is szolgálhat, amelyet más demokráciák is adaptálnak. Már Brazília is elfogadott egy EU-mintájú, kockázatalapú modellt cimplifi.com, és például Kanada is kidolgozta saját AI-törvényét (AIDA), amely főleg a nagy hatású AI és a kockázatcsökkentés köré épül cimplifi.com. Ezek a törekvések az EU-s irányelvekből merítenek. Ha több joghatóság is hasonló keretrendszert vezet be, közelebb kerülünk a harmonizációhoz – ez pedig előnyös az AI-cégeknek, mert kevesebb eltérő jogi feltételnek kell megfelelniük.

Nem mindenki követi azonban ezt a mintát. Az Egyesült Királyság például tudatosan könnyített, alapelveken nyugvó megközelítést választott eddig, amelyben ágazati szabályozókon keresztül ad iránymutatást, nem pedig egyetlen törvényen keresztül cimplifi.com. Az Egyesült Királyság az innovációra helyezi a hangsúlyt, és kijelentette, hogy nem akarja túlszabályozni a fejlődő technológiát. Később lehet, hogy saját AI Act-et vezet be, de az nagy valószínűséggel kevésbé lesz kötelező érvényű, mint az EU-é. Japán és más országok szintén enyhébb, önkéntes irányítási és etikai alapelveket hangsúlyoznak, nem kötelező szabályokat.

Az Amerikai Egyesült Államokban jelenleg nincs az EU-s AI Act-hez hasonló szövetségi AI-törvény. Ehelyett az USA kiadott egy nem kötelező Blueprint for an AI Bill of Rights (AI jogok nyilatkozatának tervezete) dokumentumot, amely általános alapelveket rögzít, mint a biztonság, a diszkriminációmentesség, adatvédelem, átláthatóság és emberi alternatívák weforum.org, de ez inkább irányelv, mint törvény. Az USA várhatóan inkább szektorokra lebontva szabályoz – például az FDA az orvostechnológiai eszközök AI-jára, a pénzügyi szabályozók pedig a banki AI-használatra figyel –, továbbá a meglévő jogszabályokra hagyatkozik olyan kérdésekben, mint a diszkrimináció vagy felelősség. 2023 végén és 2024-ben megnőtt az aktivitás – a Biden-adminisztráció elnöki rendeletet adott ki az AI-ról (2023 októberében), amely többek között előírja, hogy a legfejlettebb modellek fejlesztői kötelesek az államnak biztonsági teszteredményeket átadni, és szabályozza az AI alkalmazását a bio-biztonság, civil jogok terén is. De ez végrehajtási utasítás, nem törvény. Közben a Kongresszus meghallgatásokat tart és tervez javaslatokat, de 2025 közepéig egyikből sem lett törvény. Az USA-ban várható forgatókönyv a foltozott szabályozás: egyes államoknak saját AI-törvényük is van (például a deepfake AI-ra vagy AI-alapú munkaerő-felvételi eszközökre vonatkozó átláthatósági szabályok), a szövetségi szervek pedig a meglévő jogokat alkalmazzák (például az FTC a tisztességtelen AI-gyakorlatokat, az EEOC a munkaerő-felvételi elfogultságot vizsgálja), nem egy egységes AI-jogszabály alapján.

Ez azt jelenti, hogy rövid távon a cégeknek széttagolt szabályozási környezettel kell szembenézniük: szigorú rendszerrel az EU-ban, lazább (de fejlődő) szabályozással az USA-ban, és eltérő modellekkel máshol. Egy Senior Executive médiában végzett elemzés szerint az USA továbbviszi majd a szektorális stratégiát, hogy megtartsa versenyelőnyét, miközben Kína a szigorú kontrollhoz ragaszkodik, az Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália pedig a rugalmasabb iránymutatásokat alkalmazná seniorexecutive.com. Ez a széttagoltság kihívásokat jelenthet – a cégeknek régióként kell igazítaniuk AI-rendszereiket, ami költséges és nem hatékony, és lassíthatja a globális AI-piac növekedését, hiszen minden keretrendszerhez külön kell megfelelniük.

Pozitív oldalról nézve aktív erőfeszítések zajlanak a nemzetközi koordináció érdekében: az EU és az Egyesült Államok Kereskedelmi és Technológiai Tanácsa keretében AI-munkacsoportot hoztak létre, hogy közös nevezőt találjanak (olyan témákon dolgoznak, mint az AI-terminológia és szabványok). A G7-ek 2023 közepén elindították a hiroshimai AI-folyamatot, hogy a globális AI-irányításról egyeztessenek; az egyik felmerülő ötlet egy AI-vállalatokra vonatkozó magatartási kódex nemzetközi kidolgozása volt. Az olyan szervezetek, mint az OECD és az UNESCO AI-elveket fogalmaztak meg, melyeket számos ország (az Egyesült Államoktól és az EU-tól kezdve Kínáig, az OECD esetében) jóváhagyott – ezek olyan jól ismert területekre terjednek ki, mint a méltányosság, átláthatóság, elszámoltathatóság. A remény az, hogy ezek a szabályozások összehangolásának alapjául szolgálhatnak.

Hosszabb távon egyesek úgy vélik, kialakulhat egy alapelvi konvergencia, még ha a jogi eszközök eltérnek is seniorexecutive.com. Például szinte mindenki egyetért abban, hogy az AI nem lehet veszélyes vagy nyíltan diszkriminatív – hogy ezt pontosan hogyan érvényesítik, eltérő lehet, de a cél (biztonságosabb, igazságosabb AI) közös. Elképzelhető, hogy párbeszédek és nemzetközi egyezmények révén részleges harmonizáció valósul meg. A töredezett kezdet végül egységesebb normarendszert eredményezhet seniorexecutive.com, különösen ahogy maga az AI-technológia is globalizálódik (egy összekapcsolt világban nehéz geokerítést húzni az AI képességek köré).

AI vezetés és verseny: Geopolitikai szempont is létezik. Az EU saját magát az etikus AI-irányítás vezetőjeként pozícionálja. Ha az ő modelljük világszerte elterjed, az EU jelentős befolyást szerezhet a szabványok kialakításában (ahogy ez a GDPR esetében is történt az adatvédelem kapcsán). Másfelől, ha az AI-törvényt úgy észlelik, hogy az hátráltatja az európai AI-ipart, miközben más régiók előretörnek, akkor az EU-t az önmagának okozott versenyhátrány miatt is kritizálhatják. Jelenleg az amerikai technológiai vállalatok vezetnek sok AI-területen, Kína pedig jelentősen beruház az AI-ba. Európa abban bízik, hogy a megbízható AI hosszú távon győzedelmeskedik a szabályozatlan AI fölött, de ez még kérdéses.

A 2025-ös első tapasztalatok is mindkét irányba mutatnak: Egyes AI-vállalatok szerint az európai szabályok arra ösztönzik őket, hogy jobb belső kontrollokat fejlesszenek (pozitívum), míg mások bizonyos szolgáltatásokat felfüggesztettek Európában (negatívum). Emellett nemzetközi cégek is intenzíven egyeztetnek az EU szabályozóival – például a legnagyobb AI-laborok már tárgyalnak az EU-val arról, hogyan valósítsák meg az AI-tartalom vízjelezését, jelezve, hogy a törvény már most globális terméktervezési döntésekre hat.

Befektetői és kutatási szemszögből várhatóan mind több AI-kutatás irányul majd a magyarázhatóság, torzításcsökkentés és ellenőrizhetőség kérdéseire – mivel ezek szükségesek a megfeleléshez. Az EU jelentős kutatási támogatásokkal ösztönzi ezeket a területeket, ami olyan áttörésekhez vezethet, amelyek az AI-t eleve biztonságosabbá és szabályozhatóbbá teszik (például új, neurális hálók értelmezésére szolgáló módszerek). Ha ezek az áttörések megtörténnek, az nemcsak Európának lehet hasznos, hanem világszinten is.

Összefoglalva, az EU AI-törvénye bátor szabályozási kísérlet, amely akár globális mércét teremthet az AI-irányításban, vagy – ha félre van kalibrálva – az EU AI-ökoszisztémájának elszigetelődését is kockáztathatja. A legvalószínűbb, hogy jelentős formáló hatása lesz: az AI-innováció nem áll meg, de hozzá fog idomulni a szabályozási védőkorlátokhoz. A cégek és befektetők stratégiát módosítanak – a megfelelőséget beépítik a termékfejlesztésbe, kalkulálják az EU-beli AI-költségeket, sőt, egyesek inkább alacsonyabb kockázatú alkalmazások vagy más piacok felé fordulhatnak. Nemzetközileg válaszúton vagyunk: követi-e a világ az EU-t (egységesebb globális AI-standardokat eredményezve), vagy szétválnak az utak, és az AI eltérően fejlődik a különböző szabályozási filozófiák mentén? A következő néhány év, amint a törvény rendelkezései teljesen életbe lépnek és más országok reagálnak, választ adhat erre.

Globális AI szabályozás: EU-törvény versus USA és Kína (és mások)

Az EU AI-törvénye nem légüres térben született – része annak a szélesebb körű globális törekvésnek, amely az AI jelentette kihívások kezelését célozza. Nézzük, hogyan viszonyul a Egyesült Államok és Kína (két AI-szuperhatalom merőben eltérő szabályozási megközelítései) rendszereihez, valamint néhány további példához:

Amerikai Egyesült Államok (Az AI-jogok Tervrajza és kialakuló szabályozás): Az USA eddig kevésbé központosított, inkább elvi alapú megközelítést alkalmazott. 2022 októberében a Fehér Ház Tudományos és Technológiai Politikai Hivatala kiadta az AI-jogok Tervrajzát, amely öt irányadó elvet tartalmaz az automatizált rendszerek tervezésére és alkalmazására weforum.org:

1. Biztonságos és hatékony rendszerek – Az amerikaiakat védeni kell a nem biztonságos vagy hibásan működő AI-tól (például az AI-t tesztelni és monitorozni kell, hogy alkalmas-e a szándékolt célra) weforum.org.
2. Algoritmikus diszkrimináció elleni védelem – Az AI-rendszerek nem diszkriminálhatnak jogtalanul, és igazságos módon kell őket alkalmazni weforum.org. Ez összefügg a meglévő polgárjogi törvényekkel; lényegében az AI nem lehet kibúvó ott, ahol emberi döntésnél már jogellenes lenne a diszkrimináció.
3. Adatvédelem – Az embereknek kontrollt kell biztosítani az adataik AI-felhasználása felett, és védeni kell őket az adatvisszaélésekkel szemben weforum.org. Ez nem új adatvédelmi törvényt jelent, hanem megerősíti, hogy az AI nem sértheti a magánszférát, és adatokat minimálisan használhat.
4. Tájékoztatás és magyarázat – Az embereknek tudniuk kell, ha AI-rendszert alkalmaznak velük szemben, és értenük kell, miért hozott számukra fontos döntést weforum.org. Ez az átláthatóságot és magyarázhatóságot követeli meg, ami hasonló az EU előírásaihoz.
5. Emberi alternatíva, mérlegelés és visszalépési lehetőség – Amikor releváns, legyen lehetőség a rendszerből kilépni vagy emberi beavatkozást kérni weforum.org. Például, ha egy AI elutasít egy fontos kérelmet (lakáshitelt), fellebbezni lehessen, vagy emberi döntést kérni.

Ezek az elvek nagyban tükrözik az EU-törvény céljait (biztonság, méltányosság, átláthatóság, emberi felügyelet), de fontos különbség, hogy az AI-jogok Tervrajza nem törvény – ez egy nem kötelező erejű szakpolitikai keret weforum.org. Elsősorban a szövetségi ügynökségekre érvényes, irányt mutatva az állami AI-beszerzésben és alkalmazásban. Elvárás, hogy iparági mintát is mutat, s valóban egyes cégek támogatják is az elveket. De a betartás önkéntes; a jogsértésekért nincs közvetlen büntetés az AI-jogok Tervrajzához kötve.

Ezen túlmenően az Egyesült Államok főként meglévő törvényeket alkalmaz, hogy a legkirívóbb AI-álltal okozott károkat kezelje. Például a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) figyelmeztette a cégeket, hogy büntetést szabhat ki, ha azok tisztességtelen vagy félrevezető AI-gyakorlatot folytatnak (például hamis állításokat tesznek arról, mire képes az AI, vagy olyan módon használják azt, ami fogyasztói kárt okoz). Az Egyenlő Foglalkoztatási Esély Bizottság (EEOC) vizsgálja, hogy a munkajogi törvények hogyan vonatkoznak az AI-alapú toborzó eszközökre – pl., ha egy AI rendszeresen elutasítja az idősebb jelentkezőket, az jogsértő lehet. Tehát az USA-ban van érvényesítés, de inkább általános törvények alapján, mintsem AI-specifikus szabályozással.

Azonban az amerikai szabályozási környezet változóban van. 2023–2024-ben a Kongresszusban komoly viták folynak az AI szabályozásáról, főként a generatív AI gyors elterjedése miatt. Több AI-témájú törvényjavaslatot nyújtottak be (pl. deepfake-címkék, AI átláthatóság, felelősségi rendszerek), de eddig egyik sem fogadták el. Felmerült egy szövetségi AI biztonsági intézet létrehozása vagy új hatáskörök adása ügynökségeknek az AI felügyeletére. Valószínű, hogy az USA a következő években konkrétabb AI-szabályozásokat vezet be, de ezek inkább célzottan, nem egy EU-stílusú átfogó törvény formájában történnek majd. Az USA-ban ágazati szabályozás jellemző – például az egészségügyi AI-nak meg kell felelnie az FDA előírásainak, az FDA már kiadott iránymutatást az „orvosi szoftver” kategóriára, ami bizonyos AI-algoritmusokra is vonatkozik. Másik példa: a pénzügyi felügyeletek (mint a CFPB vagy az OCC) érdeklődnek az AI-alapú hitelmodellek iránt és a meglévő pénzügyi jog alapján érvényre juttathatják a méltányosságot.

Az Egyesült Államok egyértelműbben fellépett a nemzetbiztonsági kérdéseket érintő AI esetében: a kormány legújabb elnöki rendelete előírja, hogy a haladó AI-modelleket fejlesztő cégeknek meg kell osztaniuk biztonsági tesztjeik eredményét, ha a modelljüknek lehetnek nemzetbiztonsági következményei (például veszélyes biológiai ágensek modellezése). Ez fókuszáltabb megközelítés, mint az EU-é, ahol nincs külön nemzetbiztonsági kivétel a bűnüldözési célokon kívül.

Összegzésképpen a USA jelenlegi megközelítése enyhébb és elvi alapú, erősebben ösztönzi az innovációt, miközben a már meglévő jogszabályokra épít. A cégeket jelenleg (de még nem kötelezően) etikai irányelvek követésére bátorítják. Az EU-val szembeni fő különbség, hogy az EU ezekből jogszabályt, ellenőrzéseket és bírságokat csinál, míg az USA ezt inkább ajánlásként fogalmazza meg, és a piaci erőkre, valamint az általános törvényekre támaszkodik a végrehajtásban. Kérdés, hogy az USA később közeledik-e az EU-hoz (akár egy saját AI-törvény, akár részletesebb szabályozás révén). Vannak az USA-ban is olyan hangok, amelyek több szabályozást szeretnének a versenyképesség és a közbizalom érdekében, de erőteljesek azok a vélemények is, amelyek óvnak a túlszabályozástól, ami hátráltathatja a technológiai ipart. Lehetséges kompromisszum, például bizonyos kritikus AI-rendszerek átláthatósági kötelezettsége vagy tanúsítás érzékeny alkalmazások esetén, anélkül hogy teljes kockázati osztályozási rendszert vezetnének be.

Kína AI-szabályozása és szabványai: Kína politikai rendszere jelentősen eltér a nyugatitól, és AI-irányítási gyakorlata is tükrözi prioritásait: társadalmi stabilitás, információszabályozás és stratégiai vezető szerep az AI területén. Kína gyorsan bővíti szabályozási keretrendszerét, megközelítése pedig különösen szigorú a tartalom és a felhasználás terén, gyakran közigazgatási szabályok útján érvényesítve.

Kína megközelítésének kulcselemei:

• Kötelező AI-tartalom felülvizsgálata és cenzúrázása: 2023 augusztusában Kína bevezette a generatív AI szolgáltatásokra vonatkozó ideiglenes intézkedéseket cimplifi.com. Ezek az előírások megkövetelik, hogy minden nyilvánosan kínált generatív AI (például chatbotok vagy képgenerátorok) tartalma összhangban legyen az alapvető szocialista értékekkel, jogszerű és valóságos legyen. A szolgáltatóknak proaktívan szűrniük kell a tiltott tartalmakat (minden olyat, ami a kínai cenzúrendszer szerint felforgatónak, obszcénnak vagy jogellenesnek minősül). Ez azt jelenti, hogy a kínai AI-cégek beépített, robosztus tartalommoderálást alkalmaznak. Az előírások kötelezővé teszik az AI által generált tartalmak megjelölését is, ha azok megtéveszthetik az embereket a valóságosságukkal kapcsolatban cimplifi.com. Ez nagyon hasonlít az EU deepfake-címkézési kötelezettségéhez, de Kínában ez elsősorban a dezinformáció, illetve a társadalmi rend megőrzése miatt jelenik meg.
• Algoritmus-regisztráció: Még a generatív AI-ról szóló szabályozás előtt Kína már bevezette a javaslattevő algoritmusokra vonatkozó előírásokat (2022 elejétől érvényben). A cégeknek regisztrálniuk kell algoritmusaikat a Kínai Kibertér Igazgatóságnál (CAC), és információt kell megosztaniuk működésükről. Ez a központi nyilvántartás felügyeleti célt szolgál; a hatóságok látni akarják, milyen algoritmusokat használnak, különösen azokat, amelyek a közvéleményt befolyásolják (például hírfolyam-algoritmusok).
• Valódi névvel történő regisztráció és adatszabályozás: A kínai szabályozások gyakran előírják, hogy AI-szolgáltatást csak valódi névvel lehet igénybe venni (ez visszatartja a visszaéléseket, és lehetővé teszi a tartalom eredetének nyomon követését). Az AI-tanításhoz használt adatokat, különösen, ha személyhez kötött információkat tartalmaznak, Kína Adatbiztonsági Törvénye és Személyes Adatvédelmi Törvénye szabályozza. Így a kínai cégeknek a kormányzati hozzáférést is biztosítaniuk kell, hiszen az állam bármikor hozzáférhet a saját biztonsága érdekében az adatokhoz és az algoritmusokhoz.
• Biztonsági értékelések: 2024-2025-ben Kína szabványügyi szervezete (NISSTC) közzétette a generatív AI-ra vonatkozó biztonsági útmutatók tervezetét cimplifi.com. Ezek technikai előírásokat tartalmaznak az adathasználatra, a modellek biztonságára stb., a kormány hangsúlyos céljával összhangban, hogy az AI ne legyen könnyedén visszaélhető vagy ne termeljen tiltott tartalmat. 2025 márciusában a CAC véglegesítette az AI által generált tartalmak megjelölésének kezelésére vonatkozó intézkedéseket (lásd korábban), melyek 2025 szeptemberétől kötelezik a világos megjelölést cimplifi.com. Ez átfed az EU hasonló szabályával, de Kína indoka részben a „pletykák” elleni fellépés és az információs kontroll.
• Átfogó etikai keretrendszerek: Kína magas szintű alapelveket is közzétett – például 2021-ben a Tudományos és Technológiai Minisztérium AI-etikai útmutatót tett közzé, amely a humánközpontúságot és az irányíthatóságot hangsúlyozta. 2022-ben a Nemzeti AI Irányítási Bizottság (többszereplős testület) AI-irányítási alapelveket fogalmazott meg harmónia, igazságosság és átláthatóság témákban. 2023-ban Kína közzétette az AI Biztonsági Irányítási Keretrendszert, globális AI-kezdeményezésével összhangban, kiemelve például a személyközpontúságot és a kockázatok kategorizálását cimplifi.com. Ezek részben az OECD vagy EU alapelvekre hasonlítanak, mutatva, hogy Kína is a „felelős AI” képét akarja mutatni, de saját értelmezésében (pl. a kínai „igazságosság” jelentheti az etnikai kisebbségekkel szembeni torzítások megelőzését, de azt is, hogy az AI ne veszélyeztesse a nemzeti egységet).
• Szigorú jogérvényesítés (vagy visszaélés): Míg az EU sok valós idejű biometrikus alkalmazást tilt, Kína élen jár az AI-megfigyelés terén (pl. arcfelismerés nyilvános helyeken, „okos város” felügyelet stb.). Léteznek ugyan szabályok, hogy a rendőrségi alkalmazásokat biztonsági céllal és ellenőrzött módon használják, de általánosságban az államnak tág mozgástere van. A társadalmi kreditrendszer – ami főként pénzügyi hitel- és bírósági nyilvántartási rendszer – kezdetleges formában létezik csak, nem annyira sci-fi, mint ahogy gyakran feltételezik, míg az EU kifejezetten tiltja az ilyen jellegű „társadalmi pontozást”.

Összességében Kína szabályozása szigorú a tartalomkontrollban és az etikai irányelvekben, és felülről lefelé történik a végrehajtás. Ha az EU jogszabálya az egyének felhatalmazásáról és folyamat-elszámoltathatóságról szól, Kína megközelítése az AI szolgáltatók kontroll alatt tartásáról és az állami célok védelméről szól. Az üzleti életben az előírások betartása azt is jelenti, hogy szorosan együtt kell működni a hatóságokkal, cenzúramegoldásokat és jelentési funkciókat beépítve, illetve a nemzeti célokhoz igazodva (pl. az AI gazdasági fejlődést szolgálhat, de ellenzéki tevékenységre nem használható).

Azt mondhatjuk, Kína rendszere „szigorú, de más”: nem hangsúlyozza a nyilvános átláthatóságot (az átlag kínai felhasználó nem feltétlenül kap magyarázatot, hogy az AI miért döntött így), ugyanakkor fontos számára a visszakövethetőség és az állami betekintés az AI rendszerekbe. Meg is tiltja azokat a felhasználásokat, amelyek Nyugaton talán egyes formában engedélyezettek (például bizonyos típusú politikai beszéd mesterséges intelligenciával).

A kínai AI-cégeknek, mint a Baidu vagy az Alibaba, vissza kellett vonniuk vagy újratanítaniuk kellett modelljeiket, ha azok politikailag érzékeny tartalmat állítottak elő. A nagy nyelvi modellek fejlesztését Kínában jelentős mértékben befolyásolják ezek a szabályok – előzetesen szűrik a tanulóadatokat a tabutartalmak eltávolítása érdekében, és finomhangolják a modelleket bizonyos témakörök elkerülésére.

Érdekesség, hogy egyes kínai követelmények (például a deepfake-ek címkézése) átfednek az EU szabályaival, noha kissé eltérő indokokból. Ez azt mutatja, hogy technikai szabványok konvergenciájára van esély – az AI által generált média címkézése globális normává válhat, még ha a motivációk eltérőek is (EU: megtévesztés elleni védelem; Kína: ez, valamint a kontroll fenntartása).

Egyéb országok: E három mellett néhány további említésre méltó példa:

• Kanada: Ahogy korábban említettük, Kanada a Mesterséges Intelligencia és Adattörvény (AIDA)-t javasolta a Bill C-27 részeként cimplifi.com. Ez a törvény a „nagy hatású” AI-rendszerekre vonatkozóan hatásvizsgálatot és néhány tilalmat írna elő. Azonban a törvénytervezet megrekedt (2025 elején még nem fogadták el, így egyelőre „meghalt” a Parlamentben cimplifi.com). Kanada a későbbiekben visszatérhet rá. Addig is az olyan szervezetekben való tagságból fakadó alapelvekhez igazodik, mint az OECD.
• Egyesült Királyság: Az EU-tól eltérve az Egyesült Királyság Fehér könyvet adott ki az AI szabályozásáról (2023. március), amely a innovációpárti és laza szabályokat helyezi előtérbe. Az Egyesült Királyság terve, hogy a meglévő szabályozók (mint a Munkahelyi Biztonsági Hivatal, vagy a Pénzügyi Felügyelet) adják ki az AI-ra vonatkozó iránymutatásokat a szektoruk speciális szempontjai szerint, közös alapelvek (biztonság, átláthatóság, igazságosság, elszámoltathatóság, megtámadhatóság) alapján cimplifi.com. Szándékosan nem akarnak azonnal új AI-törvényt alkotni. Az Egyesült Királyság figyeli, hogyan működik majd az EU jogszabálya, és annak fényében módosíthat, de a rugalmasság megőrzése a cél, különösen az AI-üzletágak vonzása érdekében. Egy AI Biztonsági Csúcstalálkozót is szerveztek (2023 novemberében), hogy globálisan is pozícionálják magukat az AI-vitákban. Ez a brit megközelítés rövid távon kevesebb korláttal járhat, de változhat, ha az AI-kockázatok valósággá válnak.
• Európai Unió körén belül mások: Az Európa Tanács (ami szélesebb körű, mint az Európai Unió) egy AI-egyezményen dolgozik, ami jogilag kötelező erejű lehet az AI etika és emberi jogok terén – még készülőfélben van, de ha elfogadják, a résztvevő államokra (közöttük nem EU-tag európai országokra is) kötelező lehet, alapelveiben némileg hasonló EU jogszabályhoz, de magasabb szintű elvi megközelítésben.
• India, Ausztrália stb.: Sok ország AI-etikai iránymutatásokat adott ki. India például keretjellegű megközelítést követ, inkább az innovációra fókuszál, jelenleg nem tervez külön AI-törvényt, inkább kapacitásépítésre és ágazati szabályokra koncentrál. Ausztrália kockázatalapú keretrendszereket dolgoz ki, de kemény jogot egyelőre nem tervez. Az általános trend, hogy mindenki felismeri az AI irányítás szükségességét, de a kemény szabályozás és a laza iránymutatás aránya eltérő.
• Globális fórumok: Az UNESCO AI Etikai Ajánlása (2021)-át közel 200 ország fogadta el, és olyan alapelveket tartalmaz, mint az arányosság, biztonság, igazságosság stb. Ez nem kötelező érvényű, de globális érték-konszenzusra utal. Az OECD AI-elveket (2019) szintén széles körben alkalmazzák és a G20 is figyelembe veszi. Ezen globális alapelvek – papíron – erősen összhangban állnak az EU szemléletével. A kihívás a tényleges egységes gyakorlati megvalósítás a határokon át.

A Világgazdasági Fórum és más szervezetek is aktívan párbeszédet facilitálnak. Ahogy a WEF cikkében is szerepel, nyitott kérdés, hogy „szétválás” zajlik (az USA, Kína és EU mind eltérő szabályozási utat választ), vagy „dominóhatás”, amikor az EU lépéseire mások is reagálnak weforum.org seniorexecutive.com. Mindkettőre van példa: az EU hatása egyértelmű Brazíliára és Kanadára; az USA talán mérséklődik az EU nyomása miatt (például a nagyobb átláthatóságot célzó amerikai törekvések az EU nyomásgyakorlásának tudhatók be); Kína részben igazodik (bizonyos technikai szabvány-ötletekben együtt haladnak, de a demokratizálás terén nem).

Összefoglalva egy leegyszerűsített összehasonlítás a következőképpen nézhet ki:

• EU: Átfogó, jogilag kötelező érvényű szabályozás különböző szektorokban, kockázati alapon; hangsúly az alapvető jogokon, szigorú végrehajtás (bírságok, felügyeleti szervek).
• USA: 2025-től nincs egységes jogszabály; széles elvekre (AI Bill of Rights) és szektorális végrehajtásra támaszkodik; hangsúly az innováción és a meglévő jogi kereteken; jelenleg nagyobb hangsúlyt kap az iparági önszabályozás.
• Kína: Részletes kormányzati szabályok az MI kimenetek és felhasználási módok ellenőrzésére; hangsúly a biztonságon, cenzúrán és állami felügyeleten; kötelező megfelelés az állam által kijelölt etikai normáknak; végrehajtás állami szervek által, komoly büntetésekkel (beleértve büntetőjogi felelősséget is, ha valaki megszegi az állami szabályokat).

Annak ellenére, hogy a három megközelítés eltér, mindhárman felismerik az olyan problémákat, mint az elfogultság, a biztonság és az átláthatóság – csak mindegyik másképp helyezi előtérbe és hajtja végre ezeket. Egy globális vállalat számára ez azt jelenti, hogy három szabályrendszer között kell navigálni: meg kell felelni az EU eljárásrendet előíró szabályozásának, követni kell az amerikai iránymutatásokat és a kialakuló állami szabályokat, illetve be kell tartani Kína tartalomszabályait és regisztrációs követelményeit, ha ott is működik. Ez nagy kihívás, és várható, hogy a nemzetközi fórumokon nyomás lesz az adminisztratív terhek enyhítésére bizonyos szempontok harmonizálásával (például közös műszaki szabványok kialakításával az MI kockázatkezelésére, amelyek több joghatóság számára is elfogadhatóak).

Biztató jel lehet: az AI szabványok (például ISO/IEC vagy más szervezetek műszaki szabványai) területén történő együttműködés lehetővé tenné, hogy egy cég egyetlen specifikáció alapján fejlesszen MI-t, amit aztán szélesebb körben elfogadnak. Az EU rendelete is kimondja, hogy a harmonizált európai szabványok alkalmazása (amint ezek elkészülnek MI-re) megfelelési vélelmet ad artificialintelligenceact.eu. Ha ezek a szabványok globális szabványokhoz is illeszkednek, akkor egy vállalat akár „egyszer épít, világszinten megfelel”.

Végezetül, előretekintve: ahogy az MI technológia fejlődik (például a GPT-5-tel vagy önállóbb rendszerekkel), a szabályozás is változni fog. Az EU beépített felülvizsgálati mechanizmusokat a rendeleteibe. Az USA vagy más országok új törvényeket hozhatnak, ha jelentős MI-vel kapcsolatos incidens történik (hasonlóan ahhoz, ahogy néhány adatvédelmi incidens szigorúbb adatvédelmi törvényeket eredményezett). A nemzetközi együttműködést a szükség is sürgetheti – ha például az MI jelentős hatásokat gyakorol országhatárokon átívelően (például MI által kiváltott pénzügyi válság vagy más esemény), az országok kénytelenek lesznek összefogni a kezelés érdekében.

Jelenleg minden szervezetnek, amely szeretne „lépéselőnyben” maradni az MI terén, minden fronton figyelnie kell: az európai megfelelés elengedhetetlen az EU-piaci jelenléthez, az USA legjobb gyakorlatai kulcsfontosságúak ezen nagy piacon, Kína követelményeinek ismerete pedig elengedhetetlen azok számára, akik ott működnek. Proaktív hozzáállás – vagyis az etikus és biztonságos MI elveinek belső beépítése – biztosítja a jó pozíciót ezen eltérő szabályrendszerek kezelésében. Ez gyakran belső MI-irányítási keretrendszer kialakítását jelenti, amely megfelel a legszigorúbb (gyakran az EU-s) standardoknak, majd szükség esetén régiónként módosítható.

Összefoglalva, az EU AI Act 2025-től diktálja a tempót az MI-szabályozásban, ami ugyan kihívásokkal jár, de egyben utat is mutat a megbízható MI megvalósításához. A vállalatok és kormányok világszerte figyelemmel kísérik és reagálnak – egyesek saját szabályaik szigorításával, mások pedig az innováció hangsúlyozásával. A következő években kiderül, hogyan hatnak egymásra ezek a megközelítések, illetve elérhető-e a szabályozás nagyobb fokú nemzetközi összehangolása, vagy marad a foltozott szabályrendszerek világa, amelyben az MI-fejlesztőknek körültekintően kell navigálniuk. Bármelyik eset is valósul meg, azok, akik időben informálódnak és felkészülnek – megértik az EU-szabályok részleteit, befektetnek a megfelelésbe és bekapcsolódnak a szakpolitikai párbeszédbe – a legjobb helyzetből vághatnak neki az MI-felügyelet új korszakának.

Források:

• Európai Parlament, „EU AI Act: első szabályozás a mesterséges intelligenciáról,” 2024. június europarl.europa.eu europarl.europa.eu.
• Európai Bizottság, „Shaping Europe’s Digital Future – AI Act,” frissítve 2025 digital-strategy.ec.europa.eu digital-strategy.ec.europa.eu.
• Future of Life Institute, „Az AI Act főbb összefoglalója,” 2024. május artificialintelligenceact.eu artificialintelligenceact.eu.
• Orrick Law, „Az EU AI Act: Felügyelet és végrehajtás,” 2024. szeptember 13. orrick.com orrick.com.
• Senior Executive Media, „Hogyan formálja át az EU AI Act a globális innovációt?” 2023 seniorexecutive.com seniorexecutive.com.
• Világgazdasági Fórum, „Mit tartalmaz az USA ‘AI Bill of Rights’,” 2022. október weforum.org weforum.org.
• Cimplifi, „A 2025-ös MI-szabályozás aktuális állapota,” 2024. augusztus cimplifi.com cimplifi.com.
• BSR, „Az EU AI Act: Hol tartunk 2025-ben?” 2025. május 6. bsr.org bsr.org.